Hamis információk a közösségi oldalakon a koronavírus kapcsán
Most a koronavírus okozta folyamatos információdömping és médiafelhajtás idején különösen fontos, hogy kritikusan álljunk a napi több száz hírhez és cikkhez, ami megjelenik. Természetesen a média szerepe felértékelődik, hiszen így szinte azonnal értesülhetünk a legújabb fejleményekről, tarthatjuk a lépést a globális eseményekkel és mindezt már online is megtehetjük, otthonunk kényelméből és védelméből.
Online keringő hírek
Azonban ilyenkor számolnunk kell azzal is, hogy lesznek olyanok, akik csak a saját profitjukat tartják szem előtt és néhány plusz kattintásért túlzó címekhez folyamodhatnak. Az is előfordulhat, hogy egyes portálok nem néznek utána elég alaposan a forrás hitelességének és az információ valódiságának, mielőtt megosztanák, hiszen fontos számukra, hogy elsők között közöljék le a híreket – szintén azzal a céllal, hogy minél többen tájékozódjanak náluk és ne konkurenciájuknál. Olyan információk is napvilágot láthatnak és terjedni kezdhetnek – nem csak a hírportálokon, hanem Facebook-posztok formájában is – amiknek valódisága vitatott. Láttátok például az interneten keringő tippet, miszerint ha minden 15 percben iszol vizet, akkor nem betegedhetsz meg? Állítólag így a vírus a gyomrodba kerül, ahol a gyomorsav elpusztítja. A másik népszerűvé vált tipp azt tanácsolja, hogy reggelente végezzünk önmagunkon tesztet: ha több, mint 10 másodpercig bent tudjuk tartani a levegőt anélkül, hogy köhögnénk, akkor egészségesek vagyunk és nem kaptuk el a koronavírust.
Na most fogalmunk sincs, ezek a netes javaslatok honnan indultak, ki találta ki őket (illetve bizonyos esetekben Marinov Iván, az Urbanlegends.hu szerkesztője kinyomozta, kattints ide!). Még az a szerencse, hogy ezek többsége ártalmatlan javaslatok, aminek kipróbálásával nem okozhatunk túl nagy kárt maguknak. Azonban feltétlenül szükséges görcsösen, időzítő alapján napi 100 korty vizet meginnunk, hogy megóvjuk egészségünket? Folyton az órát figyelni, mikor jön a következő korty ital vagy reggelente a tükör előtt tesztelni, meddig bírjuk benntartani a levegőt? Az ilyen ártatlan tippek is tartogathatnak veszélyeket, ugyanis hamis biztonságérzettel kecsegtetnek. Azt gondoljátok talán, hogy nem lesz olyan, aki a külön kérés ellenére sem marad otthon, hanem ugyanúgy mászkál és közben vizet iszik, hogy ne fertőződhessen meg? Szinte biztos, hogy lesz ilyen ember, nem is egy.
Ugyanúgy népszerű téma jelenleg a közösségi oldalakon, hogyan lehet házilag kézfertőtlenítőt készíteni. Érthető, hogy sokakat foglalkoztat a kérdés, hiszen ebből hiány van a boltokban és mindenki szeretné a lehető legjobban biztonságban tudni magát és a szeretteit, de itt is figyeljünk arra, mit ajánlanak a neten és ha szükséges, ellenőriztessük le a recept hitelességét akár patikussal is! Az utóbbi pár napban rengeteg különféle recept jött velem szembe és szinte kivétel nélkül mindegyik alatt kommentháború alakult ki azzal kapcsolatban, hogy ez egy hatékony szer leírása-e vagy pedig nem. Ne az alapján kezdjünk bele a házi kézfertőtlenítő gyártásába, hogy kinek a hozzászólása tűnik a legmegbízhaóbbnak!
Az álhírekkel kapcsolatban a Kossuth Rádió Napközben című műsorában is megjelentünk, ahol a koronavírus kapcsán a hoax-ok, az adathalászat és a zsarolóvírusok témakörét jártuk körül. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet sajtóreferensét, Bor Olivért és Klausz Melinda közösségi média specialistát kérdezte a két műsorvezető. A műsor visszahallgatható itt 9.40-től.
Az influencerek felelőssége
Sokan követnek véleményvezéreket, akiknek nagyrésze megszólalt már a koronavírus kapcsán. Vegyesek a reakciók és ezzel nincs is gond, hiszen mindenkinek lehet saját meglátása és véleménye, de az nagyon veszélyes lehet, ha egy influencer olyan híreket terjeszt, ami nem állja meg a helyét. Főleg akkor különösen aggasztó a helyzet, ha egy olyan véleményvezér ad kétséges tippeket, akinek a követőtábora főként fiatal, befolyásolható felhasználókból áll. Emiatt minden szülőnek nagyon fontos, hogy ebben a helyzetben is saját maga tájékoztassa gyermekét a történésekről és hívja fel a figyelmét arra, hogy nem kell mindent készpénznek venni, amit az interneten olvas – még akkor sem, ha a kedvence állítja. A véleményvezérek felelősségéről már írtunk egy korábbi cikkünkben, ekkor szintén az állt a középpontban, mekkora befolyásoló erejük is van az influencereknek.
Nem is csupán a véleményvezérekkel szemben kell kritikusnak lennünk, őket csupán nagy követőbázisuk miatt emeltük ki, hiszen az ő nyilatkozataik egyszerre sokakhoz jutnak el és befolyásolhatják az követőiket véleményükben, cselekedeteikben. Sajnos azzal is számolnunk kell, hogy egyesek, akiknek talán követőbázisa vagy valódi profilja sincs, csak egy pár napja létrehozott fake fiók, pár perc hírnévért bűntudat nélkül útjára indítanak hamis híreszteléseket. Az emberek szeme pedig a közösségi médián van és megosztásokkal futótűzként terjedhetnek a nem megalapozott információk.
Ne terjesszünk felelőtlenül álhíreket!
Minden információnak járjunk utána, amit valahol hallottunk vagy láttunk és óvakodjunk attól, hogy esetleg valótlan híreket terjesszünk. Ha forrásunk nem pontosabb, mint egy ismerősünk, aki egy másik ismerősének a barátjától tudja, akkor ne kezeljük az információt biztosként. Hagyatkozzunk mindig a hiteles, hivatalos forrásokra. Az online tartalmakat a rendőrség is folyamatosan ellenőrzi és a valótlan információk terjesztéséért felelős személyeket kihallgatják. Így történt ez már több esetben is, például egy cikkben azt híresztelték, hogy Magyarországon már januárban is voltak koronavírussal fertőzöttek, emiatt két személyt hallgatott ki a rendőrség, míg egy Youtuber Budapest lezárásáról beszélt videójában, akit szintén gyanúsítottként hallgattak ki közveszéllyel fenyegetés bűntett elkövetése miatt.
Mit tehetünk?
Mindig nézzük meg a forrást, mielőtt bármit is elhiszünk. Érdemes a hivatalos oldalak információit figyelni. Persze előfordulhat, hogy valami kitudódik előre és csak később frissítik a hivatalos oldalakat, így a hírportálokon is tájékozódhatunk, azonban itt is tanácsos az általunk hitelesnek tartott online lapokat előtérbe helyeznünk. Minden neten olvasott tippnek járjunk utána, mielőtt alkalmaznánk és erre bíztassuk a környezetünkben élőket is. Ha van nyelvismeretünk, a külföldi sajtót is olvashatjuk, hogy jobban rálássunk a kérdéskörre. Felügyeljük, gyermekeink milyen oldalakat követnek figyelemmel és igyekezzünk bevezetni őket a kritikus médiafogyasztásba.
Források:
https://www.factcheck.org/2020/03/viral-social-media-posts-offer-false-coronavirus-tips/
https://index.hu/belfold/
