Ha követted az elmúlt hónapok világpolitikai eseményeit, biztosan olvastál az Egyesült Államok és Irán között kialakult feszültségről. A konfliktust egy Irakot ért amerikai dróntámadás robbantotta ki, amelyben egy iráni tábornok, Kászem Szulejmáni is életét vesztette, aki éppen a bagdadi reptéren tartózkodott. Irán a válaszcsapásra is felkészült, miután bemérték az amerikai katonák iraki bázisát. 

A wired.com cikke szerint a Twitter-diplomácia (Twiplomacy) nagy szerepet játszott abban, hogy ne robbanjon ki háború a nagyhatalom és a közel-keleti állam között. Tény, hogy a közösségi oldalnak köszönhetően jelentősen egyszerűbbé és gyorsabbá vált a kommunikáció, és ezt a világ vezető politikusai (különösen Donald Trump) is előszeretettel használják.

Az év elején kirobbant konfliktusban nem csak az USA elnöke, hanem Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter is rövid időn belül a Twitterhez fordult az eseményeket követően, annak érdekében, hogy a feszültség ne eszkalálódjon tényleges háborús helyzetté. Mindkét politikus azt emelte kis elsőnek, hogy azt tartják szem előtt, hogy ne mélyüljön tovább a konfliktus és ne eredményezzen további meggondolatlan lépéseket. Ilan Goldenberg Közel-Kelet szakértő nevet is adott a gyors, nyilvános üzenetváltás stratégiájának: „valós idejű deeszkalációs twitter.” Ez igazi modern megoldást jelentett arra a régóta fennálló problémára, hogy a politikai vezetők nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak kommunikálni egymással krízis esetén. Különösen akkor, ha a krízisben közvetlenül érintett felekről van szó. 

A megfelelő kommunikáció elengedhetetlen, hiszen a másik szándékait és álláspontjait is ismerni kell, miközben közvetíteni kell számára a sajátjainkat. Egy kis érdekesség: a kubai rakétaválság idején például kifejezetten nehezen ment az információcsere Washington és Moszkva között. A Moszkvai Amerikai Nagykövetségnek 12 órába telt a Szovjetunión belülről érkező nagyjából 5 oldal hosszúságú üzenet dekódolása. A másik oldalon a Washingtoni Szovjet Nagykövetségnek szintén komoly erőfeszítésekbe telt egy üzenet eljuttatása Moszkvába, mivel nekik egy biciklis futárt kellett alkalmazniuk, aki elvitte a szükséges dokumentumot a megfelelő irodába. A konfliktus lezárását Hruscsov a hagyományos csatornák helyett rádión jelentette be, hogy az amerikaiak minél hamarabb megkapják az információt. A két ország kommunikációját később jelentősen javította a Washington-Moszkva forródrót létrehozása, de az USA számára továbbra is nehézséget okozott, hogy szükség esetén más országokkal azonnal kapcsolatba tudjon lépni államfői/kormányfői szinten.

Az amerikai-iráni incidens kapcsán bevetett twitter-diplomáciai lépés éppen ezért volt kiemelkedő. Ráadásul a közösségi oldal felhasználói lényegében percről percre követhették az eseményeket, amelyek alapján az első órákban még azt sem lehetett kizárni, hogy háborúhoz vezet majd az eset. Ezeket azonban rövid időn belül hivatalos bejelentések és állásfoglalások is követtek az érintett országok vezetőitől. Elsőként Javad Zarif szólalt meg az ügy kapcsán, kiemelve, hogy „nem törekednek a helyzet eszkalálására vagy háborúra, de meg fogják védeni magukat minden agressziótól.” Mindössze 12 perccel később Donald Trump válasza is megérkezett, amelynek fő üzenete az volt, hogy az Egyesült Államok nem készül további csapásokra, illetve hogy az elnök következő reggel fog bejelentést tenni. A tweet azonban kihangsúlyozta azt is, hogy jelenleg az USA rendelkezik a legerősebb és legfelszereltebb haderővel a világon. Az amerikai elnök ezt követő 13 órás Twitter-csendje hivatalba lépése óta az egyik leghosszabb kihagyás volt (a politikus van, hogy napi száz twitter bejegyzést is közzétesz).

Twitteren sokan pozitívan értékelték, hogy a jelentős diplomáciai és világpolitikai események a nyilvánosság számára is láthatóan és valós időben történnek. Tény, hogy a feszültség valóban nem csapott át háborúba január eleje óta, a tweetek pedig a találgatásokat is segítettek eloszlatni, hiszen első kézből szolgáltattak információt az érintett felektől. Azonban be kell látnunk, hogy Twitter-diplomáciával még nem lehet megoldani mindent, bár kiindulásnak valóban nagyszerű, igazi 21. századi megoldás.

Te követsz valamilyen meghatározó politikust a közösségi médiában?

Forrás: https://www.wired.com/story/donald-trump-iran-twitter-war/