Márciusban a médiát elárasztották a gyermekek és a tizenévesek „Facebook depressziójáról” szóló figyelmeztetések. A kifejezés az Amerikai Gyermekgyógyászati ​​Akadémia (AAP) jelentéséből származik, amelyben részletesen ismertetik a közösségi oldalak (például Facebook, MySpace), különféle játékoldalak, virtuális világok (például a Second Life), a YouTube és a blogoldalak használatával kapcsolatos problémákat.

Az AAP-jelentés szerint a „Facebook depresszió” akkor következhet be, ha például a fiatal felhasználók olyan állapotfrissítéseket, üzenőfali posztokat és fényképeket látnak, amelyek miatt népszerűtlennek érzik magukat. A közösségi média oldalak ráadásul nagyobb pszichoszociális hatást gyakorolhatnak az alapból alacsony önértékelésű egyénekre.

A jelentésben azt javasolják, hogy a gyermekgyógyászok segítsenek a családoknak jobban megérteni a közösségi oldalak potenciális káros hatásait, és ösztönözzék arra a szülőket, hogy figyeljék gyermekeik internethasználatát, beszéljenek velük az internetes zaklatásról, az online térben lévő szexuális lehetőségekről és a közösségi média tartalmainak való kitettségről, amely negatívan befolyásolhatja a mentális egészségüket.

Míg a zaklatás és az egymás piszkálása a gyermekek és a tizenévesek körében gyakori problémák voltak az internet megjelenése előtt is, a közösségi oldalak azonban lehetetlenné tették a gyerekek számára, hogy elkerüljék ezeket a bonyodalmakat akkor is, ha már az iskolán kívül tartózkodnak. Az otthoni és a mobiltelefonokhoz való internet-hozzáférésnek köszönhetően a serdülőkorúak egész nap és egész éjszaka ki vannak téve ezeknek a támadásoknak.

A Facebook és a közösségi média háromféle módon járulhat hozzá a depresszióhoz - zaklatás, másokkal való összehasonlítás és az önértékelés befolyásolása - mondja Brent L. Fletcher, LCSW, járóbeteg mentálhigiénés terapeuta, aki 5 éven felüli gyermekekkel foglalkozik. A közösségi oldalak függőségét és megszállottságát minden életkorú felhasználó számára dokumentálták. Zaklatott gyermekek és tizenévesek esetén a túlzott használat hátrányosan befolyásolhatja a mentális egészséget, és a szülőknek ellenőrizniük kell a használatot - mondja Fletcher. Úgy véli, ha egy gyermek, vagy egy tizenéves életében napi szinten magas számú online töltött órák szerepelnek, vagy a közösségi oldalak negatív hatással vannak a személyére, akkor fontolóra kell venni a közösségi média hozzáférésének korlátozását, vagy akár teljes megszüntetését is. Persze vannak előnyei és hátrányai is a Facebook és más közösségi oldalak használatának, éppen emiatt célszerű figyelemmel kísérni a gyermekek és a tizenévesek internethasználatát. "Mint minden hobbi vagy érdeklődés esetében, a közösségi oldalaknak csak az életük egy részét kellene kitenniük, nem pedig az egészet" - jegyzi meg Fletcher.

Az AAP-jelentés azonban ellentmondást váltott ki más gyermekgyógyász-kutatók és mentálhigiénés szakemberek között, akik úgy vélik, hogy fontos figyelembe venni a közösségi oldalak előnyeit is, mint a kapcsolatok kialakításának, vagy az online terápiának szinterét. „A közösségi média eszköz; önmagában nem „okozhat” orvosi betegséget” - vallja Megan Moreno, MD, MSEd, MPH, a Wisconsin Egyetem Madison Orvostudományi és Közegészségügyi Iskolájának gyermek- és serdülőkori orvos asszisztens professzora. A média bizonyos formái hozzájárulhatnak a depresszió érzetéhez azok számára, akik már depressziós állapotban vannak. „Ha egy serdülő depressziós érzéseket tapasztal, és közösségi oldalakat arra használja, hogy megfeleljen ezeknek a depressziós érzéseknek, akkor igen, a Facebook és más közösségi oldal hozzájárulhat a depresszió érzéséhez” - magyarázza Moreno.

A Facebook-barátok ismerősi listája és a különféle kommentek káros hatást gyakorolhatnak, amikor a gyermekek vagy a tizenévesek elkezdik összehasonlítani magukat másokkal a Facebook-on, és a középpontba helyezik azokat a dolgokat, amik az ő életükből hiányoznak. Az olyan gondolkodási folyamatok, mint például „Van x számú barátjuk, de nekem nem” vagy „Olyan kapcsolati státusza van, amilyet én is szeretnék, vagy olyan életet él, amilyet én akarok”, alacsony önértékelést eredményezhetnek - mondja Fletcher. Más bizonyítékok - köztük saját kutatása – viszont azt sugallják, hogy a Facebook valóban segíthet azonosítani a depresszió kockázatának kitetteket. "Kutatásaink azt mutatták, hogy a serdülők gyakran közlik a depresszió érzéseit a Facebookon". Ez nem meglepő, hiszen az emberek nagyobb valószínűséggel tárják ki az érzéseiket online. „Lehetséges, hogy ha egy tinédzser online depressziós tüneteket mutat, gyors online reagálási támogatást kaphat a barátaitól, ami segíthet a probléma leküzdésében - mondja.

Fletcher egyetért azzal, hogy míg a Facebook és más közösségi média fokozhatja a zaklatást, ugyanakkor növeli annak valószínűségét is, hogy egy bajba jutott gyermek vagy tini megkapja az oldalakon keresztül a szükséges segítséget a barátok/család részéről. A közösségi oldalak tehát innovatív módszerei lehetnek a mentálhigiénés állapotokkal kapcsolatos jelenlegi stigma kezelésének, vagy a mentálhigiénés szakemberek számára a depresszió kockázatának kitett gyermekek és tizenévesek azonosításának. Továbbá érdemes a szülőknek ösztönözni gyermekeiket új érdeklődési körök és tevékenységek megismerésére, ami által új közösségbe kerülhetnek és ez idő alatt is kiszakadhatnak kicsit az online világból. 

Forrás: https://www.socialworktoday.com/archive/exc_080811.shtml