Hétfőtől kezdte meg az iPhone az iOS legújabb verziójának bevezetését. A 14.5 verzió lehetővé teszi, hogy dönthetünk abban, hogy a Facebook, a Google és más tech cégek felé információkat szolgáltatunk-e vagy sem.

Először is tegyük tisztába a helyzetet: az, hogy az iPhone letiltja az adatkövetéseket és adattovábbításokat nem jelenti azt, hogy önmaga ne gyűjtené továbbra is azokat. A továbbítás azonban azon adatokat és információkat is érinti, amelyekkel személyreszabott tartalmakat kaphattunk.

- Például a javasolt videók a YouTube-on: ez azt jelenti, ha például a YouTube-on kerestünk egy filmet/zenét, akkor ahhoz kapcsolódó vagy témájában, kategóriájában ahhoz illeszkedő további filmeket vagy zenéket is megmutatott számunkra a rendszer.

- Például a termékjavaslatok vagy éppen a termékhirdetések: ha például megnéztünk egy cipőt egy webshopban, utána a termék kategóriájához illeszkedő további cipőket láthattunk a hírfolyamunkban akár más webshopokból is, ami azt tette lehetővé, hogy megismerjünk egy szélesebb kínálatot és esetleg egy jobb ár-értékű cipő (vagy más termék) mellett dönthessünk.

- Például az akciós kuponokat rejtő követőhirdetések: azaz ha van adattovábbítás, akkor láthattál olyan hirdetéseket, amelyek szólnak, hogy a korábban látott termék most akciós, már csak kettő van belőle készleten vagy éppen ingyenes kiszállítást kapsz most hozzá. Ezeknek innentől lőttek.

- Például a személyreszabott tartalmak is eltűnnek: azaz ha nem tiltottad le az adott oldalt, adott posztot, adott személyt, akkor az algoritmusok nem fogják érzékelni, hogy nem kattintottál a tartalmára, nem lájkoltad azt és nem is beszélgettél vele, így fog mutatni olyan tartalmakat is, amikre egyáltalán nem vagy kiváncsi. 

Ennek utóbbinak azonban azért van jó oldala is. Az úgynevezett szűrőbuborék modell hatása - amit egyébként néhányan tagadnak, néhányan elismernek - csökkenhet. A szűrőbuborék modell szerint az algoritmusok túlzottan egy irányból, a számunkra tetsző, véleményünkkel egyező tartalmakat jelenítenek meg, ez pedig káros a vitakészségre, az emberi nyitottságra. Azonban ha olyan tartalmakat is látunk, amiket tulajdonképpen nem is szeretnénk, azáltal a felhasználói élmény romolhat, hiszen "unalmas" lesz a Facebook vagy bármilyen más közösségi média felület és egyénileg kell szabályoznunk elrejtésekkel, leiratkozásokkal, hogy miket szeretnénk látni. Ez plusz időt, energiát és felkészültséget követel tőlünk.

A cégek szempontjából pedig azt jelenti, hogy radikálisan csökkenhet az aktív követőbázisuk, ezáltal csökkenni fog az elérésük, ergo egyre többet fognak hirdetni a cégek, ami oda vezet majd hogy egyre magasabbak lesznek a hirdetési egységköltségek, tehát egyre drágábbak lesznek a termékek. Merthogy a személyre szabott hirdetések azt is jelentik, hogy sokkal könnyebben és olcsóbban megtalálják a potenciális vevőt a kereskedők az algoritmusoknak köszönhetően.

Az adatok továbbítása nem újkeletű, a szemantikus web, azaz a web3 korszakában - amit 2010-re datálunk - technikailag gyűjtik az adatokat a felületek, hogy minél relevánsabb, a felhasználó számára értékesebb tartalmakat mutassanak meg.

Aki a Facebook adatgyűjtésétől fél, annak például elmondható hogy a Google sokkal régebb óta gyűjti ezeket az adatokat, már 15 évvel ezelőtt is ki tudta találni +-2 év különbséggel a pontos életkorunkat a keresési szokásaink alapján. Az ábrán látható egyedi betű- és számkombináció például az én saját Google azonosítóm (az utolsó két azonosítót azért kicsillagoztam ;)), amihez kapcsolódva gyűjti rólam a személyes információkat a rendszer.

A másik fontos dolog pedig az, hogy amikor elkezdünk valamilyen felületet használni, akkor ott egyértelműen le van írva az adatkezelési szabályzatban, hogy pontosan mire és hogyan fogja felhasználni az adott eszköz vagy felület az adatainkat. No most az iPhone-osok vajon elolvasták azt, hogy maga az iPhone mire fogja felhasználni az adataikat? Mert az, hogy nem továbbítja tovább a Facebook, a Google és más tech cégek felé, csak egy olvasata a történetnek...

Az adatok továbbításának lekapcsolása olyan, mintha visszalépnénk kettő a technológiában, magyarul postagalambokat küldenénk e-mailek helyett. Kezdetben az elektromos áramtól is sokan féltek, de aztán rájöttünk, hogy az bizony jó. Várhatóan itt is ez lesz, de félő, hogy előbb lesz hibás és unalmas a Facebook, minthogy rájönnénk az adatokban rejlő lehetőségekre és elkezdenénk foglalkozni a saját magunk adatvédelmével és internetbiztonságával. Apropó, Te a kétfaktoros hitelesítést például bekapcsoltad, hogy idegenek ne férhessenek hozzá a fiókodhoz?

 

--------------------

 

A cikk írója Klausz Melinda, a kozossegi-media.com vezetője. 

2006. óta foglalkozik céges közösségi média kommunikációval (igen-igen, az iwiw-en kezdte). 9 közösségi média különböző területeiről szóló szakkönyvet írt, cége a Magyar Marketing Szövetség 6 KKV-Marketing Gyémánt díját, a Turizmus szakma 5 #TSMA  (Tourism Social Media Awards), a KREATÍV Influ Arany és az Internet Hungary Közösségi média játékok szakmai díját kapta meg. 

2021-ben az Év Marketing Nagykövete lett a Magyar Marketing Szövetség szerint.

Cégeknek átfogó közösségi média kommunikációt végez, illetve egyetemi posztgarduális képzések és tréningek oktatója.