2025. sze 05.

Új szabályok a digitális korszakban: így alakul az AI és a szerzői jog kapcsolata

írta: Sáringer Viktória

Az utóbbi években az AI megjelenése alapjaiban formálta át a mindennapokat mind a magánéletben, mind az üzleti szférában. S mint minden hasonló eszköz esetében, itt is szükség van szabályokra, amik lehetnek nemzeteken átívelőek és globálisak, vagy éppen egyediek régiónként. A fejlődés nem mentes a kihívásoktól: az AI eszközök sokszor hajlamosak téves hivatkozásokra vagy pontatlan információk megadására, ami komoly kockázatokat hordoz. Emellett az adatvédelem, a szerzői jog, a bizalom és a transzparencia kérdései is egyre égetőbbek.

A szerzői jog relevanciája

Az AI rendszerek, különös tekintettel a generatív modellekre, adatokból tanulnak és ezáltal fejlődnek. Hatalmas mennyiségű betáplált információval készülnek, illetve sokszor képesek arra is, hogy a világhálóról húzzanak be adatokat. A betanításhoz használt anyagokat sok esetben szerzői jog védheti, csak úgy, mint az internetről szerzett adatokat is. És ezt bizony nem szokta jelezni a legtöbb AI rendszer.

Vegyünk csak egy egyszerű példát! Habár a legtöbb kötelező olvasmányunk közkincs (mivel a szerző halála óta eltelt a meghatározott év), vannak olyan szerzők és művek, melyek a tananyagok részeit képezhetik és még szerzői jog hatálya alatt állnak. Ez azért fontos, mert ha egy olyan egyszerű és mindennapi kérdéssel fordulunk az AI eszközhöz, hogy idézzen egy részletet egy feladott tananyagból vagy idézzen egy kötelező olvasmányt, akkor máris felmerül a szerzői jog kérdésköre. A közkincsnek számító művek szabadon idézhetők, viszont a szerzői jogi védelem alatt álló alkotások (például Kertész Imre vagy Márai Sándor művei) esetében a teljes szöveg közlése nem engedélyezett és idézni ugyan lehet, de csakis forrásmegjelöléssel.

Jogsértés vagy fair use?

Vannak olyan oktatási és kutatási keretek, ahol megkerülhetők ezek a kötelezettségek, de a legtöbb esetben kötelező a betartásuk. Ha egy AI-eszköz forráshivatkozás nélkül ad át szerzői joggal védett tartalmat, az bizony sértheti a szerzői jogot. Ez reprodukciónak minősülhet. Épp ezért az AI fejlesztő cégek ellen több per is indult már, hiszen kérdéseket vet fel, hogy mennyire etikus vagy szabályszerű, hogy szerzői jog alá eső tartalmakból tanultak, vagy akár szó szerint is idéztek, a kötelező hivatkozások megadása nélkül. Sok szerző és művész méltánytalannak tartja, hogy AI-rendszerek az engedélyük nélkül használják fel műveiket modelljeik betanítására. A tech cégek oldaláról olyan ellenérvek merülnek fel, mint a „fair use”, vagyis a méltányos felhasználás.

Van hivatalos álláspont?

Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala 2025. májusában egy több mint 100 oldalas jelentést osztott meg a téma kapcsán. Ez többek között olyan megállapításokat tesz, mint hogy jogsértőnek számíthat az AI által megosztott információ, ha az túlságosan (vagy teljesen) hasonlít a betanítási adatokra. A „fair use” akkor alkalmazható, ha új jelentést, értéket ad a szerzői jog által védett tartalomnak, vagy olyan oktatási jellegű, amely lehetővé teszi a felhasználást. Nem mindegy a mérték sem, ahogy az sem, hogy piaci kárt okozhat-e a felhasználás.

Nézzünk egy konkrét példát:

Ha egy AI szóról szóra visszaad egy Szabó Magda-regény részletet, az NEM fair use, hiszen változtatás nélkül osztja meg a tartalmat. Még akkor is nehéz lenne ráhúzni a méltányos felhasználás mivoltát, ha egy-két szót megváltoztatna vagy szinonimára cserélne.

Ellenben, ha arra kérjük az AI-t, hogy írjon egy rövid kis történetet Szabó Magda írói stílusában, akkor az már számíthat fair use-nak, hiszen új alkotás jön létre, nincs idézés, új érték kerül létrehozásra. Ugyanígy a paródia, oktatási anyag, kritika, vagy kutatás is indokot adhat a méltányos felhasználásra.

Mik a legfőbb kérdések?

Olyan kérdések merülnek fel a szerzői jog kapcsán, mint hogy:

Fel lehet-e használni a modellek betanítására a szerzői jog alá eső tartalmakat?
Lehet-e ezeket aztán valamilyen formában visszaadni a felhasználóknak?
Végső soron ki a szerzője (egyben felelőse) egy AI által írt szövegnek. Vajon a felhasználó az, aki a promptot megírta, vagy az AI eszköz, amely válaszolt? Esetleg a cég, aki betanította az eszközt?

Mi a helyzet a szerzői jogi iparággal?

Egy 2022-es IIPA-jelentés világosan kimutatta, hogy a szerzői jogi iparágak nem csupán a hagyományos gazdasági mutatókban, hanem a digitális térben is meghatározó tényezők. Erős GDP-hozzájárulás, magas bérek, kiváló növekedési ütem, jelentős export, és rendkívüli teljesítmény a válság alatt – mindez alátámasztja, mennyire kulcsfontosságúak ezek az iparágak.

Merre tovább?

Az AI és a szerzői jog kapcsolatának kérdése jelentős ügy, aminek egyik oldala a szerzőké, akik érvényesíteni szeretnék jogukat a saját alkotásaikra, míg a másik oldal a technológia és a fejlődés, ahol szükség van a tanulási alapanyagra. Ez feszültséget okozhat, így szükség lenne egy egyértelmű, kiterjedt szabályozásra, ami iránymutatást adhat minden érintettnek.

Az AI korszaka már itt van, mégis még most formálódnak a keretek. Emiatt pedig mindig kritikusan és tudatosan kell eljárni a használat során.

Mit érdemes tudni az AI-ról, hogyan és mire használhatod marketingesként, cégvezetőként a gyakorlatban. Online oktatásunkon bemutatjuk a promptolás művészetét lépésről-lépésre, az AI-marketingeszközök teljes tárházát és az olyan AI hirdetési eszközöket, amiket nem biztos, hogy jelenleg érdemes használnod... Felhívjuk a figyelmet a hirdetéskezelés során használt advantage+ lehetőségekben rejlő negatív és pozitív oldalakra is.