A telefonunk a mindennapjaink szerves részét képezi. A mobilunkat használjuk információszerzésre, fizetésre, tájékozódásra, rajta keresztül tartjuk a kapcsolatot a munkatársainkkal, vagy barátainkkal és ha kikapcsolódni szeretnénk, akkor is sokszor a telefonunkat vesszük elő, hogy a közösségi média oldalakat görgessük. Így nem meglepő, hogy könnyen kialakul egyfajta függőség, amit sok esetben szorongás is kísér. Cikkünkben összegyűjtöttünk pár olyan jelenséget, amik a telefonunkhoz és az online jelenléthez való túlzott ragaszkodáshoz kapcsolódnak.

FOMO 

Talán a legismertebb jelenség a FOMO, ami a „fear of missing out” kifejezésből származó betűszó. Lényege a lemaradástól való félelem, vagyis amikor attól tartunk, hogy lemaradunk a legújabb eseményekről, ismerőseink posztjairól, a hírekről és még sorolhatnánk. Ennek elkerülése érdekében pedig állandóan elérhetőek szeretnénk lenni. A szorongás többféleképpen jelentkezhet: úgy érezhetjük, hogy az ismerőseink sokkal többet „kihoznak az életükből”, ami egyfajta nyomást helyezhet ránk és csökkentheti az önbizalmunkat; vagy attól is tarthatunk, hogy ha nem ismerjük ugyan azokat a trendeket, videókat, akkor barátaink kizárnak minket a csoportból. Esetleg annak kényszere is jelentkezhet, hogy minden értesítésre és üzenetre azonnal reagáljunk, hiszen ha nem… Akkor úgy érezzük, valami nagy baj lesz.

FOBO 

A FOBO – fear of being offline – szorosan kapcsolódik az előző jelenséghez, viszont itt az offline állapottól való félelemre helyeződik a hangsúly. Mint a bevezetésben is írtuk, sokszor a tájékozódáshoz és az információszerzéshez is a telefonunkat használjuk, épp ezért előfordulhat, hogy nem bízunk magunkban, hogy elboldogulnánk a világban bármiféle segédeszköz nélkül. Így amikor nincs elérhető wi-fi hálózat és nincs mobilnetünk sem, az komoly szorongással tölthet el minket. 

Nomophobia

A nomophobia jelensége a „no mobile phone fobia” szavak összetételéből áll. Előfordult már veled, hogy otthon felejtetted a telefonodat és hiába csak a 10 percre lévő boltba indultál, mégis visszamentél érte? Hiszen lehet, hogy pont most kapunk egy fontos hívást, vagy olyan esemény történik, aminek megoldásához feltétlenül kell a telefonunk. A nomophobia jelentkezhet viszont akkor is, amikor nálunk van a mobilunk, viszont félünk tőle, hogy le fog merülni, elhagyjuk, esetleg megrongálódik. Ezek a szorongások sok esetben nem reálisak, mégis okozhatnak egyéb tüneteket is, mint a fantomrezgés.

Phubbing 

Mivel a telefonunk szinte mindig a kéznél van és nem szeretnénk lemaradni az online világ történéseiről, így sokszor olyankor is elővesszük azt, amikor társaságban vagyunk. A „phone snubbing”-ból származó phubbing kifejezés erre a viselkedésformára utal. Ezt tesszük, amikor egy baráti találkozó közben elővesszük a telefonunkat megnézni az üzeneteinket, miközben a társunk hozzánk beszél. Ilyen, amikor a családi ebéd közben online híreket olvasunk, vagy amikor vezetés közben telefonozunk. Röviden, a személyes kommunikáció és figyelem helyett a telefonunkat tekintjük fontosabbnak.

MOMO 

Nem csak az válthat ki szorongást bennünk, mennyi mindent posztolnak ismerőseink a közösségi média oldalakon… Az is, ha nem posztolnak! A „mystery of missing out”, vagyis MOMO kifejezést arra használjuk, amikor a bejegyzések hiánya okoz szorongást valakinek. Ilyenkor az illető attól fél, hogy a többiekkel igenis történik valami emlékezetes, részt vesznek valamilyen eseményen, viszont ebből őt kihagyják. Vagy azért, mert nem akarják megmutatni neki, tehát nem kedvelik őt, vagy eszükbe sem jut elhívni őt is az adott eseményre, megosztani vele a történést.

FOJI 

Az előző jelenség tükörképeként tekinthetünk a FOJI-ra. Ez a „fear of joining in”, vagyis a csatlakozástól való félelem. Ez esetben főként a közösségi média oldalakon végzett tevékenységektől tartunk. Nem posztolunk, mert lehet, hogy sokaknak nem tetszene, amit közzétennénk; a hozzászólásainkra negatívan reagálnának mások. Az is előfordul, hogy nem a negatív reakcióktól, hanem bárminemű visszajelzés hiányától félünk, attól, hogy túl unalmasnak fognak gondolni minket mások. Mint látszik, a FOJI esetében a szociális szorongás igen erős.

JOMO 

Végül ne feledkezzünk meg a „joy of missing out” – JOMO – jelenségről sem. Az eddigiektől eltérően ez nem a telefonhoz és a közösségi média oldalakhoz való ragaszkodásról és szorongásról szól, éppen ezek hiányának az élvezete kerül előtérbe. Ilyenkor nem ellenőrizzük folyamatosan a híreket és nem hasonlítjuk magunkat az internetes ismerőseinkhez. Helyette a való világ eseményeit élvezzük, élőben találkozunk a barátainkkal és átéljük az adott pillanatokat.

Bár elkerülhetetlenül részesei vagyunk az online világnak is, fontos, hogy az „offline” világban is tudatosan jelen legyünk és megtaláljuk az egyensúlyt a kettő között. Gondoljuk át, ránk mennyire jellemzőek a cikkben említett szorongások és időről időre lépjünk hátrébb a digitális tértől! Hiszen az igazi élmények odakint várnak, ahol olyan tapasztalatokat szerezhetünk és olyan kapcsolatokat építhetünk, amikre máshol nincs lehetőség.

Ha úgy érzed, hogy kezd túlságosan beszippantani az online világ, lehet, hogy neked is szükséged van egy kis digitális detoxra. Nézz körbe weboldalunkon és találd meg a leginkább hozzád passzoló segítséget! Olvasd el könyvünket, szerezd be asztali naptárunkat, vagy nézd meg valamelyik videónkat! https://www.kozossegi-media.com/digitalisdetox 

Források:

Consumer Information Center. (2019. december 13.). FOMO, MOMO and other problems of our time. CIK Newsroom. https://cik.uke.gov.pl/en/newsroom1/fomo-momo-and-other-problems-of-our-time,42.html

Villányi, G. (2019. november 05.). FOMO, FOBO, JOMO stb.- Kifejezések, amit minden szülőnek ismernie kell! One Alapítvány. https://onealapitvany.hu/dokumentumok/fomo-fobo-jomo-stb-kifejezesek-amit-minden-szulonek-ismernie-kell