A legfrissebb kutatások szerint 2025-ben az emberek egyre gyakrabban fordulnak az AI-eszközökhöz társaságért és érzelmi támogatásért. Marc Zao-Sanders átfogó, a Harvard Business Review által publikált tanulmánya arra jutott, hogy a „terápia és társaság” mára az AI legelterjedtebb felhasználási módja, megelőzve minden más kategóriát. Ez a tendencia nem csupán a klasszikus nagy nyelvi modellekre vonatkozik: a szélesebb adatbázisban szereplő társasági chatbotok is erősítik ezt a mintázatot, hogy a felhasználók egyre gyakrabban érzelmi vagy pszichológiai támogatást várnak a technológiától. Ebben a cikkben a Data Reportal kutatásából további érdekességekről is hírt adunk az AI felhasználásával kapcsolatban. Olvass tovább! 

Miben kérünk segítséget a leginkább? 

Az érzelmi támogatás után, a rangsor második helyén az „élet szervezése” szerepel, amely szintén új belépő 2025-ben, jelezve, hogy az emberek mindennapi döntésekben és életvezetésben is aktívan támaszkodnak az AI-ra. A harmadik helyre a „cél megtalálása” került, ami tovább árnyalja a képet. Az AI már nem pusztán praktikus feladatokat old meg, hanem egyre inkább szerepet kap az önismereti és életvezetési kérdésekben is. A tanulással és kódgenerálással kapcsolatos tevékenységek továbbra is fontosak, és javítottak pozíciójukon, de jól láthatóan háttérbe szorulnak az érzelmi és személyes felhasználási esetek mögött. Miközben az AI valódi támogatást és kényelmet nyújthat, új kérdéseket vet fel az elmagányosodás, a technológiai függőség és az adatvédelem területén. A következő években kulcsfontosságú lesz megérteni, hogyan lehet az AI-t úgy integrálni a mindennapokba, hogy valódi segítséget nyújtson, de ne váltsa ki az emberi kapcsolatokat, és ne terhelje túl a felhasználókat adatvédelmi kockázatokkal.

Lehet-e az AI „barát”?

Az elmúlt hónapok adatai alapján nem meglepő, hogy a „társaság” az AI-eszközök egyik leggyakoribb felhasználási módjává vált, ám a jelenség mértéke még így is figyelemre méltó és bizonyos szempontból aggodalomra ad okot. Bár Zao-Sanders kutatása szerint a terápiás jellegű felhasználás és társasági interakciók dominálnak, az OpenAI saját elemzése jóval visszafogottabb képet mutat: a ChatGPT-vel folytatott beszélgetéseknek mindössze 1,9 százaléka érinti a személyes kapcsolatok vagy önreflexió témáit. A két adatforrás közti eltérés azonban arra utal, hogy a felhasználók jelentős része nem feltétlenül a nagy nyelvi modellekben keresi a társaságot, hanem a kifejezetten erre a célra tervezett AI-társ alkalmazásokban. A Similarweb App Intelligence adatai szerint például a Character.AI és más „AI-companion” platformok havonta több millió aktív felhasználót vonzanak, ami azt jelzi, hogy a digitális társaság iránti igény valós és gyorsan növekvő trend.

Az AI-társ alkalmazások elterjedését érdemes a növekvő társadalmi elszigeteltséggel összevetve vizsgálni. A WHO 2023-as jelentése szerint a magány ma már „sürgető globális egészségügyi fenyegetés”, amely súlyos fizikai és mentális következményekkel jár: növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a demencia, a stroke, a depresszió, a szorongás és a korai halálozás kockázatát. A társadalmi elszigeteltség hatása, a napi 15 cigaretta elszívásához hasonló, és nagyobb, mint az elhízás vagy a fizikai inaktivitás következményei. A WHO szerint a magány minden korosztályt és társadalmat érintő, határokat nem ismerő probléma, amely az egészség, a jólét és a fejlődés számos területére kihat, nem véletlen tehát, hogy egyre többen fordulnak az AI-alapú társas interakciók felé.

Adatbiztonság és kockázat 

Az AI-társ alkalmazások térnyerése mellett egyre több figyelmeztető jel is megjelenik. Egyes esetekben felmerült, hogy bizonyos rendszerek akár önkárosító magatartásra is ösztönözhetik a felhasználókat. Aggasztó tendencia továbbá, hogy a GWI friss kutatása alapján a felhasználók jóval kevésbé tartanak az adatkezelés kockázataitól, mint ahogyan azt a média sugallja. A világ 54 vezető gazdaságának összesített adatai szerint mindössze 30,7 százalék aggódik amiatt, hogy a vállalatok felhasználják az adataikat. A félelem mértéke ráadásul jelentősen eltér, a legnagyobb arányban Spanyolországban tartanak ettől, 50,7%-kal, a legkevésbé pedig Nigériában, ahol ez az arány mindössze 10,5 százalék. Hazánkban 29,4%-ot ér el az aggodalom szintje, ami azonos a svédországi és a törökországi szinttel. 

A kutatások szerint a fiatalabb generációk, különösen a fiatalabb férfiak, fokozottan kitettek a magány negatív következményeinek. Ezek csoportok az érzékeny adatok online megosztása szempontjából is nagy arányban vannak jelen. A fiatalabb felhasználók általában kevésbé tartanak az online adatmegosztás következményeitől, és a potenciális veszélyeket is kevésbé érzékelik. 

A DataReportal adatai alapján a 16-24 éves kor közötti internethasználók körében a személyes adatok vállalati felhasználásától való félelem látványosan alacsony: a nők esetében mindössze 32,2%, a férfiaknál pedig még ennél is alacsonyabb, 26,9%. A 25-34 évesek körében hasonló trend figyelhető meg, 28,9% a nőknél, 26,8% a férfiaknál, vagyis a fiatalabb korosztályok egyértelműen kevésbé aggódnak a személyes adataik sorsáért. Az aggodalom azonban az életkor előrehaladtával fokozatosan nő, az 55-64 évesek körében már 35 százalék körül alakul, míg a 65 év felettieknél ez az arány már az 50 százalékhoz közelít. Összefoglalva tehát éppen azok a korcsoportok osztanak meg legkönnyebben érzékeny információkat az interneten, akik érzelmileg leginkább sérülékenyek. Érdemes lehet a témáról családtagjainkkal, ismerőseinkkel is beszélni. 

A beszélgetés kezdeményezéséhez pedig hasznos lehet a Digitális detox öröknaptár, ami segít abban, hogy okosabban és tudatosabban használjuk a technológiát, érdekes statisztikákkal, játékos feladatokkal. Szerezd be akár karácsonyra: https://www.kozossegi-media.com/koenyveink

Hivatkozás:

Simon Kemp, 2025.10.15.: Digital 2026: more than 1 billion people use AI.  DataReportal.com https://datareportal.com/reports/digital-2026-one-billion-people-using-ai