Mitől működik a közösségi média?
A hálózatokon alapuló közösségi média kommunikáció alapját a WOM, azaz a szóbeszéd adja, a szóbeszéd pedig az ún. Hawthorne-effektuson alapszik. Az effektus lényege, hogy a fogyasztó szívesebben és gyakrabban beszél olyan dologról, amelyet kipróbált, vagy átélt. A web2.0 platformok segítségével a szóbeszéd gerjeszthető, növelhető, irányát – tehát azt, hogy a végén pozitív, vagy negatív végeredménye lesz és hogy mennyire torzul az információ - azonban nem lehet befolyásolni.
Amikor szóbeszédről beszélünk, fontos hogy ismerjük ún. BUZZ (zsongás) működését. Malcolm Gladwell Tipping point című művében kifejti, hogy a WOM egy bizonyos pont (Tipping point) elérését követően önmagától terjed, ettől a ponttól ...

Az elmúlt pár napban egy hirdetés ostromol bennünket a Facebook-on, miszerint náluk vásároljunk lájkot! Magyarország első és egyetlen lájkvására (de guglizz rá, mennyi céget találsz még!) valós lájkokat, valós felhasználókat ajánl.
A közösségi hálózatok kapcsolathálók segítségével működnek. Ezeket a hálózatokat használjuk, amikor megosztjuk, merre jártunk, milyen videót néztük meg legutóbb, vagy éppen mit gondolunk a világról.
Érzed, hogy egyre kevesebb lájkot, megosztást, vagy hozzászólást kapsz Facebook-oldaladon? A probléma nem csupán az emberek Facebook-aktívitásának csökkenésében rejlik, hanem az oldalt működtető EdgeRank algoritmusban - többek között.
Rengeteg tanulmány foglalkozik a közösségi média veszélyeivel, melyekben filozófusok és a társadalomtudomány egyéb jeles képviselői is megnyilatkoznak. Andrew Keen például "Az amatőr kultusza" című könyvében előrevetíti a közösségi média lehetséges veszélyeit. Legfontosabb veszélynek a „creative commons” licenceken alapuló kultúrát tekinti, amely lehetővé teszi az adatok „másolás-beillesztés”-szerű használatá t, a tartalmak és adatok szabad cserélését, letöltését, újraalakítását, azaz az ún. mash-up-ok készítését. 