A hitelesség fontosabb a követőszámnál
Sok vállalkozás még mindig úgy gondolkodik az influencer marketingről, hogy a legnagyobb követőtáborral rendelkező tartalomgyártó jelenti a legjobb választást. Korábban ez a megközelítés valóban működhetett: minél több követője volt egy influencernek, annál nagyobb elérésre és láthatóságra számíthattak a márkák.
A közösségi média azonban jelentősen megváltozott az elmúlt években. Az algoritmusok már nem pusztán a követőszám alapján juttatják el a tartalmakat a felhasználókhoz, ezért a nagy közönség önmagában nem jelent garantált figyelmet vagy jó eredményeket. A fogyasztók ráadásul egyre tudatosabban választják meg, kit követnek , és sokkal inkább a tartalom minőségére, hitelességére és relevanciájára ...
A Meta hardverstratégiája tudatosan két irányba halad egyszerre . 
A TikTok működésének középpontjában a mesterséges intelligencia áll. A platform nem egyszerűen egy videómegosztó alkalmazás, hanem egy AI-vezérelt tartalomelosztó rendszer , amelynek célja a felhasználói figyelem minél pontosabb megértése és fenntartása. A gépi tanulás és az AI nem kiegészítő funkció, hanem az egész élmény alapja. 
A Z generációt gyakran emlegetik úgy, mint az első valóban digitális nemzedéket: ők azok, akik már az internet, az okostelefonok és a közösségi média világába születtek bele, így teljesen másképp fogyasztanak tartalmat, mint az előttük járó generációk. Sok vállalkozás számára mégis rejtély, hogyan lehet megszólítani őket. Egyre több márka próbál minden új trendhez csatlakozni, vicces mémeket gyártani vagy szlengekkel kommunikálni, hátha így közelebb kerülhet ehhez a korosztályhoz. A valóság azonban ennél bonyolultabb, ugyanis ez a korcsoport nem feltétlenül a legtrendibb márkákat keresi. Sokkal inkább azokat, akik hitelesek, következetesek és valódi értékeket képviselnek. 
A metaverzum és a mesterséges intelligencia (AI) összekapcsolódása a digitális technológiai fejlődés egyik legösszetettebb és legnagyobb potenciállal bíró területe. A metaverzum olyan digitális, virtuális környezeteket jelöl, ahol a felhasználók avatarokon keresztül léphetnek kapcsolatba egymással, tárgyakkal, rendszerekkel és szolgáltatásokkal, sok esetben a fizikai világ logikáját és működését imitálva. 
A közösségi média marketing az elmúlt években jelentősen megváltozott. A vállalkozásoknak ma már nem elég rendszeresen posztolniuk és időnként hirdetéseket futtatniuk: a felhasználók gyors válaszokat várnak, személyre szabott élményeket keresnek, és egyre nagyobb mennyiségű tartalommal találkoznak nap mint nap. Ebben a környezetben a marketingesek egyik legnagyobb kihívása az lett, hogyan tudnak hatékonyabban dolgozni úgy, hogy közben relevánsak és versenyképesek maradjanak. Erre a problémára kínál megoldást a mesterséges intelligencia. 
Sok vállalkozó szembesül azzal a jelenséggel, hogy hiába tesz ki egy szuper termékposztot a közösségi oldalaira, a közvetlen eladások mégsem pörögnek fel. A mai digitális világban a vásárlási döntések már egyre ritkábban születnek meg egyetlen, a márkával, vagy a termékkel, szolgáltatással való találkozás alkalmával. 
A közösségi médiában ma már nem elég egyszerűen jelen lenni: a márkák számára az egyik legnagyobb érték az, ha valódi kapcsolatot tudnak kialakítani a közönségükkel. Ebben pedig kiemelt szerepet kapnak a felhasználók által készített tartalmak, vagyis az UGC (User Generated Content). A felhasználói tartalmak azért váltak ennyire fontossá, mert őszinték és hitelesek. Egy vásárló vagy ügyfél saját tapasztalata sokszor meggyőzőbb lehet, mint bármilyen reklámkampány. Ráadásul amikor valaki önként osztja meg a véleményét egy termékről, szolgáltatásról vagy márkáról, az olyan közvetlen és átlátható, megbízható ajánlásként működik, amiben a követők jobban meg tudnak bízni. 
A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedésével ma már pillanatok alatt generálhatunk szövegeket, képeket vagy akár komplett kampányanyagokat is. Sokan tartanak attól, hogy az AI teljesen átalakítja a mindennapjainkat és felülírja a szakmai tudást, míg mások csodaszerként tekintenek rá. De hol húzódik a határ a technológiai segítség és az emberi érték között? 
A mesterséges intelligencia megjelenése alapjaiban változtatta meg a tartalomgyártás módját: ma már néhány kattintással készíthetünk képeket, videókat, szövegeket vagy akár hanganyagokat is AI segítségével. Ráadásul akár ingyen, bárkinek hozzáférhető módon! Egy jó prompt segítségével pedig ezek a generált tartalmak olyan jól sikerülhetnek, hogy alig lehet megkülönböztetni a valós tartalmaktól. Ez különösen fontos kérdés akkor, amikor a technológiát megtévesztésre, hamis információk terjesztésére vagy személyek manipulálására használják. No de vajon hogyan tudják a felhasználók megállapítani, hogy egy tartalmat mesterséges intelligencia hozott-e létre? És milyen felelőssége van ebben a tartalomkészítőknek?