Az álhírek terjedését a közösségi média idézte elő? Korántsem! Az álhírek használata a közéletben nem újkeletű. Az 1800-as években Thomas Jefferson és John Adams kampánya során az egyik jelölt azzal vádolta meg a másikat, hogy hermafrodita és emiatt alkalmatlan az elnökségre. Persze lehet egy hamis hírre rátenni egy lapáttal, ahogyan ebben az esetben is történt, így viszontválaszként érkezett, hogy a valóságban indián és mulatt szülők gyereke a jelölt és szolgálólányokkal alszik.

Trump kampánya során az álhíreknek volt nagy szerepe, ezzel kapcsolatban a BuzzFeed és az Ipsos Public Affairs közös kutatásban kérdezte meg az amerikaiakat a választási álhírekkel kapcsolatban 2016. novemberében.

A kutatásból kiderült, hogy a republikánus szavazók és a Facebookot elsőszámú hírforrásként használók nagyobb arányban hisznek el minden hírt, mint a demokraták vagy a Facebookról nem vagy kevésbé tájékozódók. A vizsgált háromezer résztvevőnek hat népszerű hírt kellett véleményezniük hitelesség szempontjából, melyből 3 hír igaz volt, míg a másik 3 hamis. A háromezer alany összesen több mint 9 ezer alkalommal találkozhatott álhírrel, ebből 1516 alkalommal emlékeztek rájuk és 75 százalékban hitelesnek vagy részben hitelesnek értékelték. A valós hírekkel 2919 alkalommal találkoztak, ezeket 83 százalékban véleményezték hitelesnek.

Az amerikai felnőttek 44 százaléka a híreket a Facebookról fogyasztja, 43 százalékuk egyáltalán nincs tudatában annak, hogy honnan származik a hír és nem is néz utána. Emiatt tudtak a Trump választási kampány során a kattintásvadász címekkel és tartalmakkal operáló álhírek elterjedni, mint például az alábbiak:

• Ferenc pápa beálltTrump mögé.
• Clinton egy volt first lady szellemével beszélget.
• Trump szerinta republikánus szavazók a legostobább emberek.
• Holtan találtáka Clinton emailbotrányában érintett egyik FBI-nyomozót.
• Clinton egyik legfontosabb embere bevallotta, hogy valójában muszlim ügynök.
• Trump felesége válni akar.
• Obama érvénytelenítettea szavazás eredményét, új választást kell kiírni.

A Facebook-on megjelent hírek nagyobb aktivitást generáltak, mint a New York Times, a Washington Post, a Huffington Post, az NBC News és más fontosabb hírcsatornák információi. A választási időszak alatt található 20 hamis információkat tartalmazó cikk három kivétellel egytől egyik Donald Trumpot erősítették, s összesen közel 9 millió megosztást, reakciót és hozzászólást kapott. Ezzel szemben a fentebb említett híroldalak – összesen 19 oldal – 20 legnépszerűbb cikke csupán 7 milliót.

Ráadásul a választás napjához közeledve erősödött az álhírek jelenléte, egyre többen hitték valóságosnak a tartalmukat és annál kevésbé foglalkoztak az emberek a valós hírekkel.

A Buzzfeed szerint a több mint száz Trumpot előnyben részesítő álhír oldalak mindegyike egy macedón városból, Velesből indult. A hamis információkat gyártókat a közélet és az elnökválasztás önmagában nem érdekelte, csupán az Amerikából érkező jelentős internetforgalom, amelynek hatására kiemelkedő reklámbevételre tehettek szert. És ahogy nyilatkozták a Buzzfeednek azért döntöttek a Trumpról szóló hírek mellett, mert a baloldali tartalmak nem generáltak akkora forgalmat, mint a róla szóló hírek.

Az oldalak, amelyek hamis híreket közvetítettek többek között WorldPoliticus.com, TrumpVision365.com, USConservativeToday.com, DonaldTrumpNews.com vagy USADailyPolitics.com URL-címen voltak elérhetők, amelyek első ránézésre amerikai oldalak domain címét utánozták.

Harc az álhírek ellen és a Facebook Trending

Mindezek mellett Amerikában az elnökválasztás idején rendelkezésre állt egy Trending nevezetű felület a Facebookon (Magyarországon nem elérhető), amely a legnépszerűbb témákat dobta fel az oldalon. Bár a Facebook azt nyilatkozta, hogy a tartalmat algoritmusok állítják össze (az már más kérdés, hogy az algoritmust hogyan programozzák…-szerk.), 2016. májusában a cég egyik alkalmazottja elárulta, hogy a demokrata irányú cikkek nagyobb valószínűséggel kerültek bele az ajánlott cikkek közé. Bár ezt a médiacég nem ismerte el, azt viszont kijelentette, hogy valóban van mit fejleszteni az algoritmusokon... 

A hoaxok megítélése azonban igencsak kényes terület: ki döntse el és milyen elvek mentén, hogy valóságos egy link mögött található tartalom, hír vagy sem? Hiszen nem csupán álhíroldalak vannak, hanem szatírikus oldalak is, gondoljunk csak a magyar hírcsárdára, amely valós híreket karikíroz ki.

2015. januárjától a felhasználók jelenthetik ugyan az álhíreket, ha azonban nem elegendő jelentés érkezik, nem történik semmi a tartalommal. 2016. nyarától a kattintásvadász tartalmak ellen mesterséges intelligenciát is bevetettek a Facebookon, míg a techcég 2016. szeptemberében csatlakozott a hamis információk kiszűrése elleni Google kampányhoz és szabályzatukban megtiltották a hamis oldalakon megjelenő Facebook hirdetések megjelenítését (de mivel ellenőrzésben hiba van, ennek megvalósítása a valóságban kérdéses)...

Cikksorozatunkat folytatjuk! Következő témánk a Facebook hírek megjelenítését befolyásoló hagyományos - Magyarországon is elérhető - algoritmusa lesz.