2019. jan 23.

Olyan hirdetést kapsz, amiről beszéltél? Lehallgat a telefonod?

írta: Klausz.Melinda
Olyan hirdetést kapsz, amiről beszéltél? Lehallgat a telefonod?

Igen is, meg nem is...

active-activity-alps-257961.jpgJártál már úgy, hogy beszéltél valamiről és utána a Facebookon, Google hirdetésekben állandóan azt a tárgyat, helyet, pulóvert láttad? Régebben azt mondtuk - főleg nőként - hogy ez a sors keze, meg kell vennem AZT A CIPŐT! - de marketingesként már akkoriban is lehetett tudni, hogy a sors kezét remarketingnek hívják.

Újabban azonban pánikhangulat jelleggel jár körbe egy Indexes sztori, amiben Miklósi Gábor arról ír, hogy síelni indult, nem találta a kesztyűjét, emiatt keresnie kellett a sípálya közelében egy boltot, ahol vett kesztyűt. Persze a sok bosszankodást kibeszélte magából és este várta a Facebookon egy kesztyűkről szóló hirdetés. Ha nem ismered a sztorit, kattints IDE

Valóban lehallgatta őt a telefonja?

Kicsi a valószínűsége! Mindjárt elárulom, miért és hogyan ajánlhatta a rendszer a kesztyűket.

De még mielőtt ide ugranánk, azért fontos tisztába tenni, hogy rengeteg olyan eszközünk van, ami VALÓBAN lehallgat minket. Tudtad-e például, hogy minden olyan eszköz, ami hang alapú utasítást is elfogad, gyakran le KELL, hogy hallgasson. Merthogy nem az XBox One konzolod vagy a Samsung Smart tévéd dolgozza fel a hangutasításokat, hanem azokat közvetíti egy központba, ahol feldolgozzák a hallott adatokat és visszaküldik a tényleges utasítást a másodpercek töredéke alatt. Hogy mindehhez hozzáféjenek természetesen a TE HOZZÁJÁRULÁSOD is szükséges. No de, amikor megvetted ezeket az eszközöket és elkezdted őket használni a nyelv beállítása mellett elolvastad az adatkezelési szabályzatokat vagy csak elfogadtad, hogy mielőbb túl legyél ezen a történeten? No, itt vannak leírva ezek a dolgok, hogy az adott mikrofon például folyamatosan be van-e kapcsolva és tényleg minden szavadat figyeli-e, hogy vajon mikor adsz utasítást a hangvezérlésre vagy külön be kell-e kapcsolnod ezt. 

Volt is ebből felháborodás még 2016-ban, amikor a Samsung közleményt is kiadott, hogy igen, valóban hall minket a tévé és igen, valóban továbbítják az adatokat. Wikileaks által 2017-ben közzétett belső CIA dokumentumokból pedig kiderült, hogy az ügynökség otthoni beszélgetések lehallgatására alkalmas eszközt fejlesztett Samsung Smart TV-khez. (forrás)

No de, mielőtt teljesen paranoiás lenne mindenki, nézzük meg, miért kicsi a valószínűsége, hogy a telefon lehallgatna minket. Egyrészt NEM KELL, hogy lehallgasson, ugyanis a szöveg alapú kommunikáció mellett rengeteg más jelet is hagyunk az éterben. Például ha síelni megy valaki, miket néz meg?

- Szállás,

- hütte,

- sípályák,

- odavezető út a Google Maps-on,

- lefoglalt repjegy, ami esetleg még be is kerül a Google Naptárba.

Ennyi információ pedig bőven elég ahhoz, hogy pontosan tudja a rendszer, hogy síeléssel kapcsolatos dolgokat felajánljon. 

No jó, de miért este kapta a hirdetéseket a fenti esetben Gábor? És miért éppen síkesztyűről? Valószínűleg azért, mert a beszéd mellett rákeresett síboltra. És miért nem kapott sílécről hirdetést? Valószínűleg azért, mert a nagy számok törvénye szerint ezt elég gyakran otthon hagyják az emberek, a sílécet, síruhát könnyebben, gyorsabban észerveszik, ha nem pakolták be, így anélkül ritkábban indulnak útnak. A fenti keresésekből, befolgalásokból pedig megvan minden más adat, hiszen a síelés első napján a megérkezéskor veszed észre, hogy otthon hagytad a kesztyűdet. 

Hogy csak egy példát mutassak, a Google 2004-ig visszamenőleg INGYENESEN kereshető módon mutatja meg a síkesztyűk iránti kereslet változását. Látod a diagramon a kimagasló értékeket, hogy mikor keresnek rá az emberek a kesztyűre?keszt.png

Egész egyszerűen olyan régóta gyűjtik rólunk az adatokat a rendszerek, hogy ma már könnyedén megjósolják, mikor, mit csinálunk, mit veszítünk el, mikor érdemes az adott dolgot hirdetésként az arcunk elé tenni.

És hogy miért nem valószínű a hangfelismerés? 

A hangot kódolni kell megfelelő minőségben, hogy feldolgozható lehessen. Ez a kódolás nagyjából 24 kbps minőségű, ami naponta 130 MB adatforgalmat jelentene, ha például csak nappal dekódolnák a beszédünket. Ez összességében csak az Amerikai Egyesült Államokban napi 20 petabájt adat lenne, ami a Facebook aktuális adatfogyasztásához képest 33-szoros növekedést jelentene! (forrás)

Fontos azonban azt még megjegyezni, hogy a telefonunkra rendszeresen töltünk le applikációkat, amiknek adatkezelési szabályzatát szintén nem olvassuk el (ha Te igen, akkor nagyon gratulálunk, mert az emberiség kb. 0,1%-ába tartozol!) és ezek az applikációk hozzáférnek a kameránkhoz és mikrofonhoz. Egy 2018-as kutatásban (forrás17 260 tesztelt alkalmazásból több mint 9000 kért hozzáférést. Persze ezek többsége nyilván okkal teszi mindezt, mert például szerkeszthetjük a képeinket, vagy hangvezérléssel utasíthatjuk a programot vagy nyelvet tanulunk és visszakéri a rendszer a szavakat.

A lényeg tehát, hogy legyünk körültekintőek, amikor telepítünk valamit, de ne féljünk a technológiától, mert az alapvetően értünk van és nem adja ki, hogy Kis Pista vagy Nagy Piroska konkrétan mit szeret, csak globálisan tudják a hirdetők becélozni azokat, akik például n-sugarú helyen tartózkodnak és hamarosan síelni fognak.

 

----------------------

nevtelen_2.jpgA cikk írója Klausz Melinda, a kozossegi-media.com vezetője. 2006. óta foglalkozik céges közösségi média kommunikációval (igen-igen, az iwiw-en kezdte).

7 közösségi média különböző területeiről szóló szakkönyvet írt, cége a Magyar Marketing Szövetség 6 KKV-Marketing Gyémánt díját, a Turizmus szakma 5 #TSMA (Tourism Social Media Awards) szakmai díját kapta meg. 

Cégeknek átfogó közösségi média kommunikációt végez, chatbotot épít, illetve egyetemek, posztgarduális képzések és tréningek oktatója.

 KÖZÖSSÉGI MÉDIA KÖNYVEI - OKTATÁSAI - REFERENCIÁK

Ha további közösségi média híreket szeretnél kapni, iratkozz fel chatbotunkra ITT!

Szólj hozzá

hirdetés