Kiakadtál a munkahelyedre? 

Elő szokott fordulni ilyesmi.

Viszont az elmúlt napok közéleti és nem közéleti poszthadjáratai egyértelműen rámutatnak nagyon sok dologra, ami miatt nézzük végig az éppen most aktuális KFC ügyet és vegyük végig a munkavállalói és munkáltatói oldal felelősségét!

Adott tehát egy oldal, amelyen a következő poszt jelent meg:

Egy hivatalos étteremlánc nyilvános posztja...

Első blikkre legalábbis úgy tűnik.

Ami fura, az a nyelvezet, de láttunk már olyat a világtörténelem során, amikor egy oldal adminisztrátora "kiakadt" és kifakadt, azonban itt NEM ez a helyzet.

Ha jobban megnézzük az oldalt, egyértelműen látszik, hogy szeptember végén létrehozott felület, amelyen keresztül már csak az a kérdés, hogy ki üzenget?
a, Szandi féltékeny barátja
b, Területi vezető posztra vagy étteremvezető posztra ácsingózó bárki
c, Miklós titokzatos szerelme
d, Konkurencia

Hogyan ismerhetjük fel, hogy egy oldal hivatalos vagy sem?

1. URL-cím: hivatalos oldalaknál kikérik az egyedi URL-címet, ami azt teszi lehetővé, hogy egyértelműen hivatkozzanak rá és nélkülöz minden számot, csak betűket tartalmaz, ld. hivatalos KFC Facebook oldala: https://www.facebook.com/kfcmagyarorszag/

2. Legelőször létrehozott poszt időpontja 2019. szeptember 28. (Gyors guglizással a hírekben 2019. közepét láthatunk a tatabányai étterem nyitásának időpontjára, most hirtelenjében ennél pontosabban nem kutattam ki, hogy pontosan mikor nyitott). 

3. Posztok száma: az oldalon 1 profilkép és 2 poszt látható. El tudod képzelni, hogy egy KFC csak ennyit posztol? Már a megnyitás előtt szoktak a cégek posztolni, hogy készüljenek a vevők...

4. Rajongók száma: El tudod képzelni, hogy egy KFC Tatabányának összesen 464 rajongója van? 

5. Névjegy panel: ha rákattintunk, nincs kitöltve az adatlap részletesen

6. Ajánlások: már ott találunk egy helyesbítést, hogy melyik a hivatalos oldal.

Mit tudunk tenni a hamis tartalmakkal szemben?

Jelentjük. Oldalt és tartalmat külön-külön kell és lehet.

Oldal jelentése:

1. Nyisd meg a jelenteni kívánt oldalt.
2. Kattints az oldal borítóképe alatti  ikonra.
3. Válaszd a Visszajelzés vagy jelentés küldése az oldalról lehetőséget.
4. Visszajelzés küldéséhez kattints arra az elemre, amely a legjobban írja le, hogy az oldal miként sérti a közösségi alapelveket.
5. A visszajelzésedtől függően lehetőséged lehet jelentést is küldeni a Facebook felé. 

Bejegyzés jelentése:

1. Kattints a bejegyzés jobb felső sarkában található  ikonra.
2. Kattints a Visszajelzés küldése erről a bejegyzésről pontra.
3. Visszajelzés küldéséhez kattints arra az elemre, amely a legjobban írja le, hogy a bejegyzés miként sérti a közösségi alapelveket. Kattints a Küldés gombra.
4. A visszajelzésedtől függően lehetőséged lehet jelentést is küldeni a Facebook felé. 

A bejelentést követően a Támogatási üzenetmappában kaphatunk - idővel - visszajelzést az eset kivizsgálásáról. Hogy sikerül-e levetetni a tartalmat, sok tényezőtől függ, ám ha többen, többször jelentjük ugyanolyan okból, akkor azért tehetünk valamit a felület tisztításáért.

Mi a probléma magával a tartalommal?

A legfontosabb probléma, hogy személyiségi jogokat sért. A feketével kihúzott tartalom ugyanis pontos magánszemélyneveket, cégneveket és helyszíneket jelöl. 

"Mivel a 2014. március 15. napjával hatályba lépett Polgári törvénykönyv bevezette az úgynevezett sérelemdíj intézményét, ezért nyitva áll az út a személyiségi jogaiban megsértett munkavállaló vagy munkáltató számára, hogy az őt ért nem vagyoni sérelemért kártérítést követeljen sérelemdíj formájában." Forrás: Origo.hu

"A véleménynyilvánításhoz való jogunk Alaptörvénybe foglalt alapjogunk, amelynek korlátozására kizárólag törvényben kerülhet sor, mégpedig akkor, ha arra „más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával” kerül sor [Alaptörvény I. cikk (3) bek.].

A munka törvénykönyve ilyen korlátozást tartalmaz, amikor is a munkavállalók számára előírja, hogy véleménynyilvánítási jogukat nem gyakorolhatják oly módon, amely a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági vagy szervezeti érdekét súlyosan sértené vagy veszélyeztetné.

A véleménynyilvánításhoz való jog fenti korlátok között tartása a munkavállalóra vonatkozó általános magatartási követelmény, amelynek megszegése az eset körülményeitől függően akár a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetéséhez is vezethet.

Egy-egy kijelentés súlyosságára hatással lehet az is, hogy azt ki látja, hallja. Így például, ha a munkavállaló Facebook-oldalán beállítja, hogy bejegyzéseit kizárólag ismerősei láthassák, amely személyi kör a családját és közeli barátait jelenti, a bejegyzés sokkal kevésbé alkalmas a jó hírnév vagy a jogos gazdasági, szervezeti érdek sérelmére vagy veszélyeztetésére, mint egy olyan véleménynyilvánítás, amelyet az ötszáz ismerős, köztük a munkáltató néhány üzleti partnere, és rajtuk kívül is bárki megismerhet.

A súlyosságra az is kihatással lehet, hogy felismerhető-e a munkáltató személye a megtett kijelentésből. Ehhez nem szükséges, hogy az adott bejegyzésben név szerint megjelölésre kerüljön a munkáltató, elegendő, ha a munkavállaló profiloldalán egyébként megjelölte munkahelyét vagy bármely más adat utal a munkáltató kilétére. Abban az esetben ugyanakkor, ha a munkáltató személye nem azonosítható, a munkáltató jó hírnevének vagy érdekeinek sérelméről, veszélyeztetéséről nem beszélhetünk.

Azon munkavállalóknak, akik munkavégzésük során ügyfelekkel, a szolgáltatást igénybe vevőkkel közvetlenül érintkeznek, kommunikálnak, különösen ügyelniük kell arra, hogy a véleménynyilvánítás korlátait megtartsák. Egészen máshogy lehet tehát megítélni azt, ha a gyári szalag mellett dolgozó munkások egymás között panaszkodnak a munkavégzés módjáról, a munka mennyiségéről, esetleg a munkáltató hozzáállásáról, mint azt, ha ilyen jellegű panaszait a munkavállaló a munkavégzés során az ügyfelek részére adja elő, vagy a munkavállalók egymás között arról úgy beszélnek, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személyek is hallhatják azokat." Forrás: jogaszvilag.hu

Mi a probléma a KFC oldaláról? 

A részletes szituációt nem ismerve egyrészt nagyon fontos, hogy utánanézzünk:

1. kinek állhatott érdekében a támadás. 

2. motivációját megismerve kell vele szemben fellépnünk, s mindezzel párhuzamosan

3. meg kell tennünk a közösségi média oldalak folyamatos szondázást (lévén a poszt 7 napja került ki) és minél több ismerőst megkérve jelenteni a tartalmakat, a KFC részéről szellemi tulajdonnal való visszaálés okán.

Ezen felül pedig azonnal át kell nézni a közösségi média felületeket, sajnos ugyanis már az alapbeállításoknál találhatunk hibát a KFC Facebook oldalakon.

A legtöbb oldalukon ugyanis nem beállított az URL-cím és valóban kevés követőik vannak az oldalakon, a tartalmaik pedig ismétlődnek az oldalakon, így nem csupán "spamelnek" az algoritmusok értékelései szerint, hanem az egyszerű felhasználónak valóban nehézzé teszik a dolgát, hogy megállapíthassa, hogy melyik a hivatalos tartalom.

Tehát minél gyorsabban rendbe kell tenni a közösségi média felületeket, ideértve a GoogleMaps oldalakat is, ugyanis gyors rákereséssel néhány KFC helyszínt ellenőrizve NINCS kikérve az oldal kezelési jogköre, így pedig nem tudják az esetlegesen megjelenő negatív kommenteket sem kezelni, sem pedig a pontos adatokat megadni az oldalon.

A KFC időközben reagált az esetre:

Mire mutat még rá ez az eset?

1. a felhasználók internettudatosságának hiányára: merthogy a nyelvezetből és hogy alig volt pár tartalom az oldalon azért valóban lehetne gyanakodni, hogy nem hivatalos poszt szerepelt. Ám korunk szenzációhajhász világában, sokkal gyorsabban megosztunk valamit és kattintunk a lájkra, továbbosztásra, minthogy végiggondolnánk annak valóságtartalmát.

2. a jogok, a kötelezettségek és főleg a következmények ismeretének hiányára: merthogy nagyon gyakran nem vagyunk tisztában azzal, hogy munkavállalóként mit tehetünk meg és milyen következményei lehetnek tetteinknek.

3. a közösségi média felületek emberi felelősségére: magyarán mi tettük azzá a felületet ami és mi is tisztíthatjuk meg az oldalakat, ám gyakran nem ismerjük a hogyant és nem teszük meg, amit megtehetnénk...

Közösségi média botrányok kapcsán javasoljuk legújabb könyvünket, amelyben 150 esettanulmány szerepel.

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA BOTRÁNYKÖNYVE

A kozossegi-media.com és a The Social Media Academy legújabb könyvében a konfliktusok típusai, terjedése, kezelési, megelőzési módjait közel 150 esettanulmányon és számos feladaton keresztül mutatjuk be.

Olyan területeket érintünk, mint a social media platformokon megjelenő vállalati, munkahelyi, magánéleti, vis maior, technikai okokból adódó vagy éppen közéleti / politikai konfliktusok, de a trollok, az influencekerek, a nyereményjáték-vadászok, az Instagram-"fake" beszállítók, az általuk okozott konfliktusszituációkkal és ezek megtalálásával is egy-egy fejezetben foglalkozunk.