Így árthatsz szülőként gyermekednek a közösségi média használata során
Jól olvastad! Sokan nem is gondolnák, de amit a közösségi médiában közzéteszünk gyerekeinkkel kapcsolatban, nagyban befolyásolja fejlődésüket és jövőbeni életüket.
Nézzük, miről is van szó. Mindannyian tudjuk, hogy a mai világban a technológia mennyire befolyásolja a legfiatalabb generációk fejlődését. Kisgyerekeink még beszélni sem tudnak, de már nagyon kényelmesen elnavigálnak a telefonunkon, iPad-ünkön, ugyanakkor gondot okoz nekik egy könyv átlapozása. A folyamatos információáramlás nem biztosítja a gyermekeknek a lehetőséget, hogy fejlesszék képzeletüket olyan mértékben, mint az előző generációk esetében. A képernyők nemcsak az elmét, hanem a testet is befolyásolhatják.
De amire nem gondolnánk, az a közösségi média által okozott káros hatás. Lehet, hogy a kisgyermeked soha nem pillanthat rá a telefonod, laptopod képernyőjére, nem használhatja ezeket az eszközöket felügyelet nélkül, de biztos vagy benne, hogy ennek ellenére nincs jelen a közösségi médiában? Valószínűleg de, mégpedig általad!
A szülők persze szeretnek elbüszkélkedni gyermekeikkel, megmutatni mindenkinek, azonban nem is gondolják, hogy ezzel milyen súlyos lavinát indíthatnak el. Közzéteszik gyermekeik képeit az Instagrammon, a Facebookon, vagy egyéb közösségi média platformokon, és e cselekedet bár a felszínen jóindulatúnak tűnik, ha mögé nézünk személyazonosság-lopáshoz, „virtuális emberrabláshoz” vezethet, és még a gyermek fejlődését is negatívan befolyásolhatja.
Mégis hogyan okozhat ilyen nagy problémát egy ártatlan kép a gyermeked második szülinapjáról?
Képzeld el az alábbi szituációt: posztolsz egy képet a kislányodról, aki éppen a gyertyákat fújja el a szülinapi tortájáról. Ezt megosztja a nagymama, majd egy vagy két barát, és pillanatok alatt olyanok látják kislányod fotóját, akiket nem is ismersz. Most már tudják gyermeked születési dátumát, és a helyjelölésnek köszönhetően a címét is. Várj néhány évet, és gyermeked adatait könnyen felhasználhatják személyazonosság-lopáshoz. A Barclays előrejelzése szerint 2030-ban az identitáscsalás kétharmadát teszik majd ki azok az információk, amelyekhez a közösségi média által megosztott adatokból lehet hozzájutni, az pedig csak hab a tortán, hogy ezen tudnivalókat túlnyomó mértékben a szülők biztosítják.
Amit azonban leginkább figyelmen kívül hagynak, az a posztolások fejlődésre való káros hatása. A közösségi média nagyszerű módja annak, hogy létrehozd és sztárold a saját „márkádat”. Minden elküldött fénykép és minden megosztott cikk egy általad idealizált személyiséget hoz létre. Az online térben pedig ugyanaz igaz a gyermekekre, mint a felnőttekre. Aranyos képek egy babáról, aki meztelenül futkározik a házban. Szégyenlős dolgok, amiket a gyermeked kiejt a száján. Gondosan kiválasztott fotók, amelyek mind azt mutatják, hogy gyermekünk a legaranyosabb, legokosabb, legkreatívabb a világon. A szülők előszeretettel blogolnak gyermekeikről, ahol olvasók ezreivel osztják meg a vajúdástól kezdve az óvoda elkezdésén át az összes intim részletet a gyereke életéből. Neked is biztosan van legalább egy olyan ismerősöd, aki a Facebook hírcsatornán keresztül gyermeke életének minden mérföldkövét nyilvánosságra hozza.
Ezek a gyerekek egy olyan világban nőnek fel, ahol figyelik őket. Minden dolgot, amit csinálnak vagy mondanak árgus szemek követik, hiszen szüleik megosztják barátaikkal és akaratlanul, de jó néhány ismeretlennel egyaránt. „Márkájukat” a szülők, a nagyszülők alakítják ki. Eközben persze a gyerekek maguk is kialakítják saját identitásukat. Az identitás nem olyan, amibe beleszületünk. A csecsemők először kétéves koruk körül ismerik fel magukat a tükörben, és körülbelül három-négyéves korukban kezdik megismerni a személyiségjegyeiket, mely a teljes serdülőkorban folytatódik.
Ha már csecsemő korától kezdve kialakítjuk a gyerek saját személyiségét, az nagyban fogja befolyásolni, hogyan alakul majd saját identitása. A gyermek ugyanis vagy egyfolytában arra fog törekedni, hogy megfeleljen a közösségi média általi személyiségének, beleférjen a szülei által kialakított határaiba, és semmi esetre sem lépjen túl ezeken. Görcsösen igyekezni fog tehát azon idealizált életért, amelyet a szülei megteremtettek számára, megpróbálva megmutatni, hogy ő is a normál társadalom tagja. A másik opció, hogy alternatív megoldásként elkezdi feszegetni a határokat és lázad a számára létrehozott személyiség ellen. Mindkét esetben az önmegvalósítás nagyon különbözőképpen alakul.
Továbbá ezeknek a gyerekeknek a magánélet megértése szintén problémákat okoz. A digitális világban a folytonos figyelemmel kísérés a magánélet teljes elmosódását alakítja ki bennük. Feltehetőleg vonakodnak majd a hibázástól, tudva, hogy minden kudarcot és tévedést nem csak a körülöttük lévők, hanem mindenki, aki a közösségi platformon jelen van, figyeli.
Ez azt jelenti, hogy hagyjunk fel a különböző közösségi oldalak használatával?
Nos, ez egy személyes választás. A mai modern világban nem feltétlenül az a jó megoldás, ha minden közösségi csatornától elszigetelődünk, mindenesetre okosabbak lehetünk az alkalmazásuk terén. Célszerű megismerni az általunk használt közösségi oldalak adatvédelmi irányelveit. Továbbá érdemes óvatosabban kezelni fotóink közzétételét, illetve megosztásának lehetőségét, és mellőzni bizonyos típusú képek posztolását, különösen olyanokat, amelyek kínosak, vagy melyekből esetleg következtetni lehet személyes adatainkra, mint a születésnap, lakcím vagy munkahely.
Te mit gondolsz? Sokszor meggondolatlanok vagyunk a közösségi platformokon?
