Egy YouTuber, aki világszerte felborította a nagykövetségek mindennapjait
Az internet napjainkban már mindennapos és számtalan eszköz segítségével elérhető. Asztali számítógépek, laptopok, tabletek, telefonok, televíziók és egyéb kütyük is képesek Wifi vagy mobilinternet segítségével elérni a világhálót. Egyre növekszik a felhasználói bázis is, ami főleg a közösségi média platformok demográfiai adatain figyelhető meg. A Facebook-on például a leggyorsabban növekvő csoportot a 65 éves és ennél idősebb generáció tette ki. Míg 2018-ban ez a korcsoport 26%-ban volt jelen, ez 2019-re majdnem 40%-ra nőtt, és további emelkedés várható.
És az internet egyik csodája az, hogy akár percek, órák alatt is virálissá válhat egy tartalom. Ez pedig nem mást jelent, mint rendkívül gyors terjedést. Erre kiemelten alkalmasak a közösségi platformok, ahol percek alatt több százan vagy ezren is oszthatják tovább az adott tartalmat akár üzenetben eljuttatva ismerőseikhez vagy nyilvánosan közzétéve profiljukon. Ha pedig az algoritmusok azt érzékelik, hogy egy tartalom érdekes és nagyon nagy az aktivitás körülötte, akkor még jobban fogja mutatni a rendszer, és fokozottan sok emberhez juthat el. Mindez organikus terjedés, vagyis fizetett hirdetések nélkül is lehet jelentős eredményeket elérni.
Az egyik legjobb felület a virális tartalmak gyártására a TikTok, ugyanis itt tényleg könnyedén előfordulhat, hogy valaki 5 követővel is milliós nézettséget zsebeljen be, ha elég kreatív és ötletes tartalmat tud létrehozni.
A virális terjedés álhírek és káros trendek esetében is gyakran előfordul, ami egy nagy veszélyforrás a közösségi médiában. Az álhírekről itt tudhatsz meg többet, a káros trendekről itt olvashatsz, az életveszélyes TikTok-kihívásról pedig itt.
Ezúttal egy elsőre ártatlannak tűnő, érdekes, kreatív és informatív Youtube-videót mutatunk be, aminek hatása sok állami szférában tevékenykedő életét nehezítette meg, és mindezt tette szerte a világon. Bizony, egy majd 15 perces videó elég nagy felfordulást okozott, pedig még csak rossz szándék sem volt benne.
Sebastian Holdum egy fiatal dán srác, aki még csak pár videót készített a Youtube-ra. Ezek azonban informatívak, érdekesek, és látszik rajtuk, hogy a kutatás, kivitelezés sok időt és energiát emésztett fel. Készített például videót arról, hogy mi a helyzet napjainkban a korábbi szovjet országokkal és az Európai Unió országairól.
A szóban forgó videó, ami a kavarodást okozta arról szól, hogy a srác kigyűjtötte az internetről a világ összes országának a nagykövetségi elérhetőségét, amit csak talált, és írt nekik egy e-mailt, amiben elmagyarázza, hogy gyűjti a zászlókat, és amennyiben van rá lehetőség, örülne, ha tudnának küldeni neki egy zászlót az adott országból.
A reakció a nagykövetségek részéről változó volt: volt, aki örömmel küldött zászlót, mások egyéb szuveníreket is mellékeltek, megint mások sajnos nem tudtak segíteni. Egész változatos termékeket szerzett: volt, aki hagyományos, anyagból készült óriási zászlót küldött, más kisebb kiadást, egyes nagykövetségek papírzászlót, máshonnan csak apróságot, például mágnest kapott, de akadtak útikönyvek is a csomagokban, amiből napról napra egyre több érkezett. A svéd miniszterelnöktől, Stefan Löfventől például zászló helyett aláírást kapott, a koppenhágai nagykövetségekre pedig meghívták, hogy személyesen adhassanak neki zászlókat és egyéb szuveníreket, a helyi iráni nagykövetségen pedig együtt teázhatott a konzullal.
És ha esetleg azon morfondírozol, hogy vajon magyar zászlót szerzett-e, akkor erre a válasz nem. Ezt ugyan nem emelte ki a videóban, de az elején végigpörgeti leveleinek listáját, kiknek írt e-mailt, és ha elég szemfülesek vagyunk, akkor kiszúrhatjuk a magyar Konzulátus szót is a nincs zászló kategóriában. Mondjuk ehhez nagy eséllyel az is hozzájárult, hogy Sebastian véletlenül összekeverte a Hungary és a Honduras szavakat és hondurasi zászlót kért a magyar nagykövetségtől:
Azért elmondhatjuk, hogy összességében rengeteg zászlót és kiegészítőt szerzett:
No és hogy hol a probléma? A videó feltöltése után hirtelen elkezdett nőni a nézettség (már több mint 4 és fél milliónál tart), és elkezdett növekedni feliratkozóinak száma is. És ebből a sok emberből bizony nem is kevés volt az, aki úgy gondolta, hogy szuper az ötlet és ő is megpróbálja. Gondolhatjuk, hogy miután elkezdett terjedni a videó és egyre többen látták, több száz vagy ezer levél érkezett a nagykövetségekre, konzulátusokra hasonló kéréssel. És az még oké, hogy egy embernek küldenek a világ akár túloldalára egy-egy csomagot, de a nagykövetségeken sem száz zászlóval és végtelen postázási költségvetéssel ülnek, arra várva, mikor lephetik meg az internetezőket. No és képzeljük el annak a munkáját, aki az e-maileket ellenőrzi.
Emiatt a tartalomgyártónak egy újabb videót is közzé kellett tennie, amiben elnézést kér az egyes országoktól és a nagykövetségek munkatársaitól a kellemetlenségekért, amit okozott nekik, és követőit is tájékoztatja, hogy nem megvalósítható az elképzelés, hogy mindenkinek jusson egy-egy zászló. Habár teljesen nem lehetett volna megelőzni a problémát, de az eredeti videó elejére szükségszerű lett volna egy rövid tájékoztató, hogy ne kezdje el mindenki utánozni, amit a videóban lát. Lehet, hogy sokaknak evidensnek tűnik, hogy nem fognak több száz zászlót elpostázni egy adott nagykövetségről, ám rengetegen lehetnek, akiknek bizony ezt el kell mondani, és még ha el is mondjuk, akkor is lesznek, akik már csak azért is bepróbálkoznak majd. Így viszont, mindenféle jelzés nélkül tényleg rengeteg üzenettel áraszthatták el a nagykövetségi dolgozókat, és elsőre biztos elképzelésük sem volt, hogy mégis mi az oka, hogy hirtelen több százan kérik ugyanazt – amíg egy kis kutatással rá nem akadtak Sebastian videójára, ahol még azt is bemutatja, hol lehet megtalálni az egyes nagykövetségek elérhetőségét.
Egyébként pozitív is származott a videóból, amire a második, bocsánatkéréssel egybekötött videóban derül fény: sok néző döntött úgy, hogy amilyen zászlót még nem kapott a fiú, küldenek neki a saját kontójukra. Remek kis összefogás kerekedett belőle, és a nézőktől is rengeteg csomagot kapott – lassan talán már egy külön szobára lesz szükség, ahová befér az összes zászló, útikönyv, kitűző és egyéb portéka. Az is megfigyelhető, hogy egyes országok, ahonnan látták a videót, és eddig nem küldtek semmit, maguk vették fel a kapcsolatot a Youtuber-rel, hogy küldenének neki csomagot, és arra is volt példa, ahol nem csak egy zászló, hanem egy hatalmas doboz különlegesség is érkezett. Bosznia például egy nagy dobozt teletöltött tipikus, helyi dolgokkal: könyvek, matricák, prospektusok, zászlók, édességek, ételporok, levesek, pudingok és társai.
És hogy mi a tanulság? Mielőtt megosztunk valamit, mindig számoljunk annak az esélyével, hogy sok emberhez eljut majd a tartalom! És gondoljunk bele minden lehetőségbe: alakulhat ki belőle konfliktus? Okozhatunk problémát? Bajba kerülhetünk általa? Másoknak származhat belőle hátránya? És amennyiben valami nem egyértelmű, ezt érthetően közöljük az emberekkel. Ajánlatos a videó elejére tenni a figyelmeztetéseket és fontos információkat, mert sokan nem fogják végignézni az egészet.
Források:
https://sproutsocial.com/insights/facebook-stats-for-marketers/
(A képek a videókból származnak.)
