Nő – főleg ha meztelen -, kisgyerek és kisállat: ez a marketing szenthármasa, amelyet és amellyel mindig, szinte minden pillanatban el lehet adni. Használjuk is rendszeresen termékek, szolgáltatások “csomagoláshoz”. De mi történik vajon akkor, ha pontosan ez az értékesíteni kívánt dolog? Jelen esetben a Veszprémi Állatkert.

A Séd magazin szerkesztősége egy mini-auditra kért fel a Veszprémi Állatkert kommunikációja kapcsán, az apropót pedig a megújult honlap is szolgáltatta. Vegyük tehát sorra, mit és hogyan használnak marketingeszközként és hogyan jelennek meg a látogatók az oldalaikon!

Google-keresések

A Veszprémi Állatkert szókapcsolatra 2010-től - a 2013. és 2015. evet leszámítva - relative kiegyensúlyozott mennyiségben érkeznek keresések. 2016. júliusában ez a trend a dínók érkezésével igencsak megugrott. A legtöbben a környező megyékből érdeklődnek az itteni állatok iránt, a Tiszántúlról két megyét leszámítva szinte nincs is érdeklődés a Google szerint. A legtöbben a jegyárak és a nyitvatartás, majd pedig a Balaton iránt érdeklődnek kapcsolódó keresésként.

Elnevezések

A Veszprémi Állatkertet sokan magyar megnevezéssel használják, de a logóban található Veszprém Zoo kifejezés valamint a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark is rendszeresen visszaköszön a közösségi média felületeken, így például a Facebook-on is. Megvallom derekasan, jómagam sem tudtam pontosan, hogy melyik a hivatalos elnevezése az Állatkertnek, így a megújult honlaphoz fordultam útmutatásért, ahol ugyan a weboldal nevében Veszprémi Állatkert szerepelt, a honlapon Zoo Veszprém, az URL címben veszpzoo, a kapcsolat űrlapon található linken veszpremzoo, de ugyanitt megtalálható a kft. neve, amely "Kittenberger Kálmán" Növény- és Vadaspark Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.” is.

Facebook oldal

A Veszprémi Állatkert Facebook oldalának több, mint 30.000 rajongója van, a beszélnek róla (PTAT, People Talking About This) mutató – azaz az az létszám, amennyien a rajongók közül átlagosan látnak egy bejegyzést – 2.077. Önmagában sokkoló lenne ez a szám, azonban a Facebook folyamatos eléréscsökkenése miatt már jónak minősül egy oldal, ha a PTAT-mutató és a rajongószám egymáshoz viszonyított aránya 10%-on áll. Ez az arány itt 6%-ot mutat, amely szerethető kisállatok esetében – ami önmagában is nagy virális elérést, azaz a szép, kedves képek okán sok lájkot, megosztást, ezen keresztül pedig sok ember elérését produkál -, technikai kérdéseket vet fel.

És sajnos a bejegyzéseket megnézve a gyanúnk beigazolódik: túl hosszú szöveges bejegyzések, önmagához történő bejelentkezések (Veszprémi Állatkert a Veszprémi Állatkertben van), minimális emotikon-, egyáltalán nem jellemző hashtag és linkhasználat, csak képekkel történő kommunikáció ráállítja a Facebook oldalt egyetlen vasúti sínre, ahonnan nincs letérés és így egyre kevesebb organikus (fizetett hirdetés nélküli) eléréssel, idővel pedig egyre több hirdetéssel fog csak tudni kommunikálni az oldal.

Annak ellenére egysíkú a kommunikáció, hogy a bejegyzéstípusokat lehet variálni, erre a Facebook számos lehetőséget kínál a bejegyzések létrehozásánál kép, képgaléria, weboldalra mutató egyetlen képet vagy pörgethető több képet tartalmazó linkek, kollázsok, zenés vagy néma slideshowk egyaránt rendelkezésre állnak, de feltölthetünk közvetlenül a felületre is videót vagy Youtube-linkeket is beágyazhatunk. Az oldalon nem található egyetlen egy alkalmazás sem, amely akár kapcsolódó közösségi média felületre vagy a gyakran ismételt kérdések megválaszolására – például nyitvatartási idő, belépőjegyek – alkalmas lenne.

Látogatók bejegyzései nem találhatóak az oldalon, ami egy ilyen lélekszámú oldalnál igencsak meglepő – gyakorlatilag szinte lehetetlen és emberi beavatkozást (törlést, tiltást? sejtet) főleg mivel ezzel szemben 3.900 fő értékelése szerepel az oldalon! Az értékeléseknél 3.396 jó vagy kitűnő, 145 elégséges vagy elégtelen osztályzattal szerepel, a véleményekre az adminisztrátor azonban se pro se kontra sajnos nem adott választ.

Annak ellenére, hogy az Állatkert hivatalosan csak Facebook oldalt és honlapot üzemeltet, számos más közösségi média felületen is jelen van – hiszen a mai világban már bárki létrehozhat platformot akár egy-egy szervezet nevében is, az már más kérdés, hogy ezt pozitív vagy negatív irányba használja-e fel, illetve a szervezet észreveszi-e ezt vagy sem.

Facebookon kívül…

A jelenleg egyik legnépszerűbb fényképmegosztó felületen, az Instagramon 12 féle Veszprémi Állatkert, 14 féle Veszprém Zoo megjelenést találunk, amelyben hely- és hashtag alapú megjelölés is szerepel. A meghatározásokhoz megannyi remek élményekről árulkodó felhasználói fotó társul, de sajnos oda nem illő képet is találunk a felületen - rögtön a hetedik legnépszerűbb képként.

Csak #VeszprémZoo címkével 7 nap alatt 3,815 lájkot, 200 képet és 94 kommentet tesznek az emberek, ami 81.993 megjelenést tartalmaz Leggyakoribb kapcsolódó címkék a #veszprém #monkey #dinopark és a #kígyó szavak.

Foursquare-n 130 felhasználók által feltöltött fotót, 26 tippet és 125 értékelést találunk, amely utóbbi 1-10-ig terjedően értékelve 8,7 skálaátlagot mutat.

Tripadvisoron 1. helyen szerepel a 14 felkínált veszprémi program közül, így a Veszprémi Várat,a Tűztornyot és az Érseki Palotát is megelőzi a Veszprémi Állatkert, sőt! 104 értékeléssel kiválósági tanúsítványt is szerzett.

A twitteren elsősorban médiumok – így többek között a Travelo, az I Love Magyarország, az onlineBalaton és a We Love Balaton bejegyzései láthatók az állatkert kapcsán, de néhány felhasználó is hozzáadja helyszínmegjelölésként tweetjéhez az Állatkertet.

A fenti felületek egyike sem a Veszprémi Állatkert által működtetett hivatalos csatornák, mégis ilyen mennyiségű és tartalmú bejegyzésekkel ellátottak, melyeket a felhasználók hoztak létre.

Bár a honlapon nincs feltüntetve, Veszprém Zoo néven találtunk egy hivatalosnak tűnő Youtube-csatornát, melyen 4 db 1 évvel ezelőtti, míg 11 db 5 évvel ezelőtti video szerepel. Playlist, csatornaleírás és csatornaoptimalizáció nem fellelhető az oldalon.

Közösségi média szempontból tehát érdemes lenne körbenéznie a Veszprémi Állatkertnek és az új technikákat, technológiákat megismerni és ezek bevonásával kommunikálni, mert már rövid távon nem csak megtérül, hanem a mai kor emberének szükséges elvárása is egyben az ezeken a felületeken történő kommunikáció és ahogyan fentebb láttuk annak ellenére, hogy a szervezet maga nincs jelen ezeken a felületeken igencsak aktív jelenléttel ott vannak a felhasználók. Ezeken a felületeken pedig – ha nem figyelünk oda, nem odaillő vagy akár negatív tartalmak is megjelenhetnek.

 A cikk teljes terjedelmében a Séd magazin 2016. évi őszi számában olvasható.

Akit érdekel részletesen egy közösségi média audit, megtalálja a részleteket ITT.