Nem kell megijedni, nem hosszan tartó elmélkedésbe szeretnénk belemélyedni a közösségi média szerepéről vagy a társadalom milyenségéről ebben a bejegyzésben, inkább csak egyfajta közös gondolkodásra és érdekes kérdésfelvetésre szeretnék biztatni mindenkit, hogy néha kérdőjelezzük meg a mindennapi életünk szerves részévé vált dolgokat!

Sok közösségi média oldal azért lett létrehozva, hogy elősegítse a kapcsolatépítést és kapcsolatban maradást, ám jóval túllépett már ezen a szerepkörön. A kutatások szerint az emberek 62%-a szerez információt és híreket a közösségi médiából. Ha ezeknek az oldalaknak a politikai befolyására szeretnénk bizonyítékot szerezni, nem kell messzire menni, gondoljunk csak Barack Obama 2008-as vagy Donald Trump 2016-os győzelmére és az előbbit körüllengő társadalmi összefogásra, az utóbbiban megjelenő fake news terjesztésre.

A világ népességének majdnem negyede fent van Facebookon. Az internetnek és a közösségi média oldalaknak hála, minden egyes ember bármilyen világszemléletű is, talál hasonszőrűeket és biztosítva érezheti magát arról, hogy nincsen egyedül. A különböző - akár kis csoportok által hitt - vallási, rasszista, szexista vagy politikai nézeteknek nem lenne ekkora láthatóságuk ezek nélkül az oldalak nélkül és nem tudnának eljutni annyi emberhez, mint most. Az igazi aktivizmus helyébe azonban belépett a „slacktivism”.

Mi az a slacktivism?

Az angol slack magyarul egy olyan személyt jelöl, aki nem csinál semmit; a közösségi médiában a slacktivism egy olyan cselekvés, amikor az emberek lájkolnak vagy kommentelnek valamilyen pl. társadalmi problémáról szóló videót, posztot, de a való életben nem tesznek semmit a helyzet javításáért. Na nem kell azért rögtön elítélni az ilyen embereket, hiszen ez egy teljesen normális emberi reakció, amikor lehetőség adódik felmenti magunkat a cselekvésből vagy a felelősség alól. Ez nem egy újkeletű jelenség, sőt már 1970-es években is megfigyelhető volt, jóllehet akkor a televízió és nem a közösségi média kontextusában (a slacktivism kifejezést a fotelforradalmár szinonimájaként is lehet használni). A közösségi médiában egy lájk, megosztás vagy egy komment lassan kiváltja az offline világban történő megmozdulást és abba a hitbe ringatja az embereket, hogy tettek valamit az éppen szóban forgó ügy érdekében és ez jó érzéssel tölti el őket.

De hogyan lehet megkülönböztetni az aktivizmust és a slacktivizmust egy olyan világban, ahol az online jelenlét és reklámozás nagyon fontos?

Valójában a 21. században a két kifejezés között nagyon homályos és vékony a választóvonal, hiszen azok, akik aktivizmusban is részt vesznek, még kommentelhetnek és lájkolhatnak online bejegyzéseket és videókat a témáról és ez fordítva is működhet. Csak azért, mert valaki aktívabb online életet él társadalmi kérdések tekintetében, nem jelenti azt, hogy nem köteleződik el valódi aktivizmusban. Kutatások bizonyítják, hogy a tipikusan slacktivist cselekvésnek titulált videómegosztás igazából összekapcsolható a növekvő aktivizmussal. Tehát, ahelyett, hogy választani kellene aktivizmus és slacktivizmus között, egyik erősíti, segíti a másikat. Természetesen minden egyes ügy más és a kettő tevékenység egyesítése tűnik sok esetben a célravezető megoldásnak.

Slacktivizmus fajtái

• Clicktivism

A közösségi média gyors és egyszerű módja annak, hogy támogatást mutassanak az emberek, így ezt a módszert főleg aktivisták használják, hogy aláírást gyűjtsenek vagy embereket toborozzanak a megmozdulásokhoz.

• Adomány

Itt nem valódi adományról van szó, hanem például egy Facebook státusz átállítása, hogy támogassunk egy ügyet vagy erre példa, ha különböző non-profit szervezetek oldalára adott lájkok.

• Termékek online vásárlásával történő adomány

Olyan cégektől való online vásárlás, akiknek profilja, hogy különböző társadalmi ügyekben segít egy-egy szervezetet.

• Politikai

Valamilyen kampány támogatása vagy petíció aláírása céljából történik általában.

• Szimpátia

Kiváló példa erre a profil kép lecserélése, hogy támogatást mutathassanak az emberek egy ügy érdekében („Je suis Charlie).

Ne feledd azonban, hogy a legtöbb modern aktivizmus használja a közösségi médiát, de nem minden közösségi média használat aktivizmus, mint ahogy nem minden interneten történő cselevés slacktivizmus!

Források:

https://www.simplilearn.com/real-impact-social-media-article

http://pinoylinkexchange.net/role-social-media-society.html/

https://bit.ly/2Aopd0j