A közösségi média hatása a fiatalok mentális egészségére
A közösségi média oldalak ma már meghatározók szinte minden tinédzser életében. Szinte kötelező, hogy fent legyenek valahol, hiszen a legtöbbjüknek ez a kapcsolattartás elsődleges formája, sokaknak pedig akár a főállása is lehet és bevételt is szerezhetnek a platformokon. A koronavírus okozta helyzet, a bezárás, digitális oktatás még fontosabbá tette a közösségi oldalakat, mint a kapcsolattartás eszközeit és a szórakozás, kikapcsolódás egy formáját. Azonban azt is fontos megvizsgálnunk, milyen hatással van a mentális egészségre a közösségi felületek aktív, rendszeres használata.
A pozitív vagy negatív hatások vannak többségben?
Sok pozitív hatása és előnye mellett, mint minden technológiának, a közösségi médiának is vannak hátrányai. Főleg azokra a fiatalokra kell odafigyelni, akik mentális problémákkal küzdenek, mert a közösségi oldalak ronthatnak ezen az állapoton.
A fiatalok közösségi médiában mutatott aktivitása nagyjából tükrözi a való világban lévő életüket: navigálnak a social media platformok között, új kapcsolatokat hoznak létre, erősítik és fenntartják a már meglévőket, de az is előfordulhat, hogy minimalizálják vagy végleg lezárják ezeket. Akárcsak a valóságban, az online térben is fognak találkozni a fiatalok rossz magatartással, negatív példákkal – legyen szó arról, hogy ez ellenük irányul, direktben érintkeznek vele vagy csak tanúi a nem megfelelő viselkedésnek. Az, ahogyan reagálnak ezekre a hatásokra, fontos leckéket és készségeket taníthat nekik az életről.
Gyakori negatív példák az online térben
A Pew Research Center kutatásából kiderül, hogy melyek azok a nem megfelelő viselkedésformák, amikkel a fiatalok az online térben találkoztak:
Csúfolódás, gúnyolódás- Hamis információk, rosszindulatú, valótlan pletykák terjesztése
- Kéretlenül kapott explicit képek, videók
- Valaki követi a tevékenységüket, helymeghatározásukat, aki nem a szülőjük
- Valaki fenyegetőzik, sarokba szorítja őket
- Róluk készült privát fotókat osztanak meg az engedélyük nélkül
A felmérésben megkérdezettek 90%-a gondolta úgy, hogy az online zaklatás problémát jelent a korosztályuknak.
Közösségi média használat
A legtöbb ember, legyen fiatal vagy idős, meg tudja határozni, mennyi időt töltenek a közösségi média térben, így biztosítva, hogy az online jelenlét nem veszi át az irányítást az életük felett. Ám vannak, akik szinte kényszert éreznek, hogy adott időközönként újra és újra megnézzék a közösségi oldalaikat. Van, akinek egyenesen szorongást okoz, ha nem nyúlhat a telefonjához és nem ellenőrizheti közösségi profiljait. Itt beszélhetünk függőségről is, de szimplán a FOMO (Fear of Missing Out) vagyis a kimaradástól való félelem is lehet a középpontban. Ma már saját neve is van ennek a mentális problémának az ADAA (Anxiety and Depression Association of America) jelentése szerint: social media anxiety disorder.
Social media anxiety disorder
Ez az állapot hasonló a többi szorongásos rendellenességhez, ami az egyik leggyakoribb mentális betegség az Egyesült Államokban. A következő tünetei lehetnek:
- Egy beszélgetés közepén megállunk, hogy csekkolni tudjuk a közösségi médiát.
- Naponta több mint 6 órát töltünk a közösségi médiában.
- Hazudunk arról, mennyi időt töltünk a közösségi oldalakon.
- Eltávolodunk a családtól, barátoktól.
- Próbáljuk csökkenteni az online térben töltött idő mennyiségét, de nem megy.
- Elveszítjük az érdeklődést az iskola, munka vagy a korábban szeretett tevékenységek iránt.
- Idegességet, szorongást, stresszt érzünk, ha nincs lehetőségünk megnézni a közösségi médiát.
- Erős vágyat értünk, hogy posztoljunk a közösségi médiában.
Facebook depresszió
Egy másik mentális egészséget érintő probléma, ami a közösségi médiához kapcsolódik a Facebook depresszió. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (American Academy of Pedriatrics) ezt így írja le: amikor a közösségi médiát aktívan használó fiatalok a depresszió klasszikus tüneteit mutatják az online világ intenzitása következtében. Fontos szerepet tölt be, hogy hány ismerőse, barátja van valakinek az online világban, milyen állapotfrissítésekkel találkozunk, másokról milyen képeket látunk (például felhőtlenül szórakoznak, jobb dolguk van) – ezek mind ronthatnak egy fiatal állapotán, ha alacsony az önbecsülésük, rossz érzéseket válthatnak ki.
Kapcsolódj le Te is! Ha úgy érzed, egyedül nem megy, segítünk! Kattints ide Digitális Detox programunkhoz!
