A kérdés adott, hiszen sajnos még mindig sok adminisztrátor hiszi azt, hogy a rajongószám egyenlő azzal, akik a bejegyzéseiket látják. Pedig már a Facebook-indulásától működik az EdgeRank algoritmus, amely szabályozza a megjelenéseket magánszemélyek és rajongói oldalak esetében.

Mivel mérjük tehát, hogy mennyien látnak minket?

A rajongószámmal semmiképpen sem. A rajongószám ugyanis egy pillanatnyi állapot, amikor az adott rajongó egyetlen egyszer kapcsolatba került velünk. Ezt az egyet tudjuk garantálni: ekkor ugyanis megnyomta a tetszik gombot. Hogy ezt követően mi történt, leiratkozott-e hírfolyamunkból, eltüntette-e a bejegyzéseinket vagy mivel bejegyzéseinket nem lájkolta, nem szólt hozzá, de még csak nem is kattintott egyetlenegy posztunkra sem, már réges-régen nem lát tőlünk egyetlen bejegyzést sem, azt nem tudjuk pontosan.

A lájkolással, megosztással sem. A Facebook-aktivitás ugyanis elért egy mélypontot, jelenleg nem vagyunk túl aktívak a közösségi média felületeken, ritkán és keveset kommentelünk, lájkolunk, osztunk meg.

PTAT-mutató, azaz a people talking about this (ennyi ember beszél róla) már egy fokkal jobb mutató. A PTAT (vagy korábban: TAT) ugyanis a Facebook-on belüli publikus aktivitást méri, azaz mennyien lájkoltak, szóltak hozzá, osztották meg az adott bejegyzést, jelentkeztek be az adott helyre, jelölték be magukat fotókat, írtak önmaguktól bejegyzést vagy üzenetet az oldalra, ajánlották másnak vagy egyéb, Facebook-on belüli aktivitást fejtettek ki az adott oldallal kapcsolatban. A PTAT gyorsan megugrik, ha új rajongók kapcsolódnak az oldalhoz, vagy ha egy kampányt, hirdetést üzemeltetünk.

A bejegyzések alatt található Reach (elérés, vagy ennyien látták a bejegyzést) mutató sem az igazi, mivel ebbe minden olyan megjelenést is beleszámít a Facebook, amely el sem jut az olvasó tudatáig. Ugyanis nem csupán a hírfolyamban tud egy cikk megjelenni, hanem az ún. Chat-feletti Ticker-en (ha bekapcsolva hagyja az ember), vagy például a honlapba beágyazott Facebook rajongói panelen. Ha például egy honlapon meg akarjuk nézni az aktuális programot, akkor nem biztos, hogy egyáltalán letekerünk a Facebook rajongói panelig, így nem is látjuk az ott található bejegyzéseket sem, mégis ugrik egyet a mutató, ha pedig böngészünk az oldalon, akkor még egyet, vagy többet is… Egyszerűbb, ha a bejegyzések alatti reach-et úgy kezeljük, hogy ennyiszer bukkant fel az adott poszt.

Engagement (aktivitás) a Facebook új statisztikájában már részletesen látható. Itt nem csak azt látjuk, hogy hányan lájkoltak, szóltak hozzá, osztották meg a bejegyzést, hanem azt is, hogy hányan kattintottak rá. Ez kis lépés egy bejegyzésnek, de nagy lépés az adminisztrátornak, mert így igazándiból is látjuk, hogy hányan aktívak még oldalunkon az adott bejegyzés kapcsán. Érdemes tehát ezt mindenképpen figyelni.

A legjobb mutatót azonban továbbra is Facebook-on kívülről várjuk. Én személy szerint az EdgeRank checkker-re esküszöm, amely megmutatja az adott oldal konkrét EdgeRank-ját és a legjobb posztolási napokat, időzónákat is. (Bár ez utóbbi az új Facebook-statisztikában is most már megjelenik).

A mutatókat folytatathatnánk még sokáig. A fentiekben csupán a legfontosabbakat emeltem ki, amelyek sokszor könnyen tévútra vezetik a kezdő és a középhaladó Facebook-adminisztrátorokat.