2010-ben a Nestlé marketingesei és vezetői arra ébredhettek, hogy a Greenpeace sokkoló reklámfilmet és ehhez kapcsolódó microsite-ot készített az élelmiszercég pálmaolaj-beszerzéséhez kötődő őserdő- és gorillaélőhely-írtásáról.

A probléma megoldásaként a Nestle ugyan felbontotta a szerződést a pálmaolaj-beszállítóval, publikálta is ezt az információt Facebook-oldalán, azonban egy óriási hibát követett el a közösségi platformok korlátozásával: előbb ugyanis levetette a fentebb említett reklámfilmet a Youtube-ról, majd a felhasználók üzeneteit próbálta cenzúrázni a Facebookon.

A hatás nem maradt el: a Greenpeace által visszatöltött videó már pár óra alatt 78.500 nézettséget ért el a Vimeo-n, míg az addigi zöld-aktivista blogokról a párbeszéd átterjedt az élelmiszergyártó mamutcég Facebook-oldalára is, elérve a mintegy 10.000 rajongót. Ezt követően az üzleti blogokat és a nyomtatott sajtót is elérte a botrány – amely alapproblémáját mellesleg már addigra régen megoldották. 2010. április végéig 546.000 google-találat jelent meg a Nestle+Greenpeace kombinációra, s számos anti-Nestlé Facebook-oldal jelent meg nemkevés rajongói számmal, mely a vállalat imázsvesztéséhez és nem mellékesen bevételkieséshez is vezetett. De ez csupán egy eset a sok közül, amely arra rávilágít, miért nem érdemes törölni a közösségi média felületeken a negatív "megjegyzéseket", helyettük az erőszakmentes kommunikáció lenne a célravezető, de ez már egy másik történet...