2017. dec 06.

Háborút nyerni a Facebookkal és a Twitterrel?

írta: Klausz.Melinda
Háborút nyerni a Facebookkal és a Twitterrel?

...avagy a hadtudomány és a közösségi média különös kapcsolata


power.pngElsőre furcsának tűnhet a felvetés, de ha megvizsgáljuk közelebbről, már maga a közösségi média felületét jelentő internetet is a hadtudománynak köszönhetjük.

Az Internet kialakulása ugyanis a hatvanas évek hidegháborújához köthető. Ekkor olyan katonai hálózat kiépítését célozták meg, amely bármilyen – akár nukleáris – csapás esetén is képes biztonságosan működni. A cél megvalósítása érdekében jött létre az Amerikai Védelmi Minisztérium ARPA (Advanced Research Projects Agency) elenvezésű részlege. 1967-ben mutatták be, majd 1969-ben kezdte meg működését egy előbb négy, majd 15 gépből álló hálózat, amelyet ARPANET-nek neveztek el. A fejlesztésnek köszönhetően egyre több hálózat jött létre, köztük többek között az első angol egyetemi hálózat, a JANET, vagy éppen az amerikai CompuServe. A hálózatok összekapcsolása azonban nehézségekbe ütközött, ezért Robert Kahn (az ARPA egyik munkatársa), és Vinton Cerf (Standford Egyetem) együttműködésével olyan szabályokat határoztak meg, amely lehetővé tett egy jóval nyíltabb hálózati felépítést, s az összes hálózat egyszerű összekapcsolását. Ez az 1974-ben létrejött szabályrendszer Internet Transmission Control Program néven vált ismertté. 1982-ben az Egyesült Államokon kívül létrehozott kapcsolatokat is átalakítottak az új protokoll használatára, s így kialakult a napjainkban is ismert internet. 

Ahogyan a hadtudomány, úgy az internet fejlődése is folyamatos, amíg a hadtudomány esetén a Toeffler  szerint a 3. hullámú, információs háborúkról beszélhetünk korunkban, úgy az internet esetén a web3.0 korszaka kezdődött el 2010-ben. Ez a korszak már a szemantikus web korszaka, amely a információk egyénre szabását valósítja meg a felhasználók által közölt adatokon és digitális lábnyomokon nyugodva.

sub-buzz-1935-1478117364-5.jpgA digitális térben a Creveld féle elmélet szerinti új háborúk is megjelentek, miszerint ma már nem (csak) állami szereplők háborúznak, így a közösségi média térben gyakran a közélet és az állam szereplői mellett gazdasági szereplőket is találunk. A 2016-os amerikai elnökválasztási kampány során például több, mint száz Trumpot előnyben részesítő álhír oldallal találkozhattak az amerikaiak (BuzzFeed, 2017.), amelyek mindegyike egy macedon városból, Velesből indult. A hamis információkat gyártókat a közélet és az elnökválasztás önmagában nem érdekelte, csupán az Amerikából érkező jelentős internetforgalom, amelynek hatására kiemelkedő reklámbevételre tehettek szert. És ahogy nyilatkozták a Buzzfeednek azért döntöttek a Trumpról szóló hírek mellett, mert a baloldali tartalmak nem generáltak akkora forgalmat, mint a róla szóló hírek.

Peters 1996. évi tanulmányában a katonai harcok kapcsán megemlíti, hogy a média szerepe mennyire erősödött. Nos, ez az előbb említett elnökválasztás során is megjelenik. Van Jones, a CNN munkatársa (Jones, 2015.) már 2015-ben megjelent cikkében kifejtette, hogy Trump mennyire jól használja a negatív válaszokat és negatív kommunikációkat és ez eredményezheti akár választási győzelmét is.

Jay Rosen, a New York-I Egyetem kutatója úgy találta, hogy a média nem alkalmazkodott az új jelölt kommunikációjához, inkább a “kattintásvadász” tartalmaknak dőlt be, Trump pedig igazán a média számára olyannyira szórakoztató és megosztó tartalmakat gyártott, ami igazán nagy elérést produkált minden médium számára. A negatív tartalom pedig olyan tartalom, amiről lehet beszélni, sőt mémet (Merkovity, 2016.) lehet belőle készíteni, így Trump kapcsán rengeteg tartalmat találunk az interneten a választási kampány idejéről, a Google keresője mintegy 350 millió(!) tartalmat ad meg, míg Hillary Clinton nevére keresve csupán 155, Ted Cruz nevére 267, Bernie Sanders nevére keresve pedig 116 millió találatot kapunk.

Ahogy a hadtudományra, úgy a közösségi média kommunikációra is interdiszciplináris megközelítés jellemző: más tudományok hatnak rájuk és önmaguk is hatnak a többi tudományra. Így kutatási témámat jelentő közösségi média piaci befolyásoló szerepére egyértelműen a marketing, az informatika és a pszichológia is hatással van.

egypt-facebook-cartoon-01.pngHa egy kicsit kitekintünk a modern társadalmak irányából, azt láthatjuk, hogy „az arab világot[1] mindmáig erős kettősség jellemzi a közösségi médiumok használatában. A térség hatalmi elitjei gyakorta igyekeznek korlátozni, vagy egyes helyzetekben ellehetetleníteni az új médiumok használatát. Másfelől azonban a közösségi médiumok jelentős szerepet játszottak például a közelmúlt társadalmi forrongásainak szervezésében és koordinálásában (nevezetesen az ún. Arab Tavaszként elhíresült megmozdulások idején). Mind fontosabb szerepet kap továbbá a Facebook, vagy a Twitter az igen jelentős méretű arab diaszpóra kommunikációjában, sőt érdekérvényesítő-érdekkényszerítő mozgalmában.”

A közösségi média egyik felülete, a Twitter kifejezetten államon belüli mozgolódások és tüntetések, sztrájkok szerveződésére biztosított terepet nem várt módon – hasonlóan talán egy, a Kovács Jenő által megfogalmazott gerillaharchoz, ahol szintén nem várt megoldásokat alkalmaznak. A megoldást azóta Twitter-forradalom címkével illetik. A Twitter-forradalom kifejezést ugyanis olyan forradalmak jelzőjeként használják, melyekről az információkat a Twitter mikroblogger szolgáltatásain keresztül terjesztik.

i-0aa2ea50b41c974c4257b1784d5b96cb-moldova_twitter_1.jpgA legelső Twitter forradalomként 2009. április 7-ét tartjuk számon. Ekkor több ezer antikommunista fiatal tüntető lepte el Moldova fővárosában, Chișinăuban (Klausz, 2016.) az elnöki irodát és a parlamentet, mivel a kormányzatot választási csalással gyanúsították. Az eseményekről a Twitteren részletesen, percről percre frissülő információkkal értesítették az embereket, s hogy könnyebben meg lehessen találni az információkat, a #pman hashtag-et használták. (A főváros főterének Piaţa Marii Adunări Naţionale a neve.)

Ezt követően a 2009-es iráni választási csalás miatt kitört forradalomban is a Twittert használták – bár itt elsősorban a főbb médiaállomások – s leginkább a CNN - kritizálására, mivel nem tudósítottak a választásokról

2010. júliusában naponta harmincezer arab nyelvű twitter üzenet született az arab tavasz időszaka alatt. A tüntetések és zavargások legtöbbjét a Twitteren szervezték, de nem csupán a szervezkedés, hanem az információközlés helyszínévé is vált a felület. A hatalom próbálkozásai, hogy korlátozzák a hozzáférést, ellenőrizzék (és befolyásolják) a tüntetésben résztvevőket, kudarcba fulladtak. Az arab világ más országai is értesültek az eseményekről és elkezdtek „éledezni és mozgolódni”, s így Algériában, Jordániában, Egyiptomban, Jemenben, Bahreinben, Ománban, Líbiában és Szíriában is kitörtek a lázadások.

Az algér kormány igyekezett korlátozni a Facebookhoz és a Twitterhez való hozzáférést, Egyiptomban az államfő egyértelműen blokkolta a felületekhez való hozzáférést, az Al Jazeera is át kellett, hogy állítsa frekvenciáit, mert adását szintén zavarták. Január 27-én gyakorlatilag eltüntették az internetről Egyiptomot, mivel nem volt olyan egyiptomi honlap, amelyet el lehetett volna érni. 

wael-ghonim-1024_240004k-580x386.jpgA Google közel-keleti marketingvezetője, Whael Ghonem semmilyen politikai párttal nem állt kapcsolatban, egy ideológiának sem volt követője, így az ő szavai a világon olyanokra is hatottak, akik egyáltalán nem akartak politizálni, így bejegyzéseit mindenki hitelesen fogadta. Ghonemet emiatt 12 napos őrizetbe vették, de beszédében Forradalom 2.0-ról beszélt, utalva a közösségi média web2.0 jelentőségére. 

Az Internet és a közösségi oldalak politikai folyamatokra gyakorolt hatásának vizsgálata nehéz feladat, nehéz megválaszolni azt a kérdést is, hogy vajon a közösségi oldalak hozzájárulnak-e a demokrácia terjedéséhez? A számos eset ebbe az irányba mutat, hogy a modern hadviselés kell, hogy számoljon a közösségi média felületeken rejlő mozgósító erőkben, így valószínűleg az sem véletlen, hogy a világ legtöbb antidemokratikus kormánya próbálja korlátozni az azokhoz való hozzáférést.

Whael Ghonem a TEDen is előadást tartott a témában, az előadás megtekinthető itt:

Forrás:

[1] https://hirlevel.egov.hu/2017/11/06/a-heten-olvastuk-digitalis-diplomacia-2017-november-6/

Szólj hozzá

harc állam katona hadművelet ted közösségi média hadtudomány twitter forradalom vail ghoneim