Rachel Ehmke szakértő szerint röviden és tömören válaszolva a kérdésre: a gyerekek nagyobb szorongással és kevesebb önértékeléssel nőnek fel. Sok szülő attól tart, ahogy a technológiának való kitettség majd hogyan befolyásolja kisgyermeke fejlődését. Tudjuk, hogy az óvodás gyerekek lenyűgöző ütemben haladnak új társadalmi és kognitív képességeik megismerése felé, és senki sem szeretné, ha ez akadályoztatva lenne, de mi van a tinikkel?

A serdülőkor ugyanolyan fontos időszak és a gyors fejlődés során kevesen figyelünk arra, hogy a tinédzserek technológiahasználata sokkal intenzívebb és intimebb módon van hatással rájuk. A szakértők valójában attól tartanak, hogy a közösségi média, amely oly szerves részévé vált a tizenévesek életének, előmozdítja a szorongást és csökkenti az önértékelést. Amint egy felmérésből is kiderült, lehet ok az aggodalomra. Az Egyesült Királyságban a Királyi Természettudományos Társaság által végzett kutatásban 14–24 éveseket kérdeztek arról, hogy a közösségi média platformok milyen hatással vannak egészségükre és jólétükre. A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a Snapchat, a Facebook, a Twitter és az Instagram mind fokozott depresszió, szorongás, rossz testkép és magány érzéséhez vezet.

A tizenévesek számára természetes, hogy az iskola utáni órákban elfoglalják magukat az esti lefekvésig. Így volt ez persze akkor is, még mielőtt mindenki rendelkezett volna Instagram-fiókkal, ám valószínűbb, hogy telefonon vagy személyesen beszélgettek egymással, közös programokon vettek részt. Ez alatt kísérleteztek, kipróbálták a különféle készségeiket, kialakultak a hobbijaik, mindeközben pedig tonnaszámú apró, valós idejű interakciók sikerét és kudarcát élték meg, amelyek a mai gyerekek életéből hiányoznak. Mindezeket a dolgokat mára már felváltotta az online lógás, a pózolás, a trollkodás és így tovább.

Egyrészről tehát a mai tizenévesek számára az vált természetessé, hogy kommunikációjuk nagy részét a telefonjuk/laptopjuk képernyőjén keresztül intézik, és a személyes kapcsolattartás már egyre elenyészőbb. Természetesen a közvetett beszédet ez nem kis mértékben akadályozza, ám ez még nem minden. A barátság és annak megtanulása a felnövés jelentős részét képezi, és a barátság bizonyos mértékű kockázatvállalást igényel. Ez igaz új barátokra, de a barátságok fenntartására is. Amikor vannak olyan problémák, amelyekkel szembe kell nézni - akár nagyokkal, akár kicsikkel - akkor bátorságot igényel, hogy őszinték legyenek az érzéseikről, és mindeközben mások véleményét is meghallgassák.

„Az egészséges önértékelés része annak a tudása, hogy hogyan kell elmondani, amit gondolsz és érzel, még akkor is, ha nem értesz egyet más emberekkel, vagy érzelmileg kockázatosnak érzed a mondandódat” - jegyzi meg Dr. Steiner-Adair. Amikor azonban a barátság kizárólag online és szöveges formában nyilvánul meg, mindez hiányzik. Nincs felelősségvállalás, nem hallja/látja azt a hatást, amit a szavaival kivált a másik személyből. Mivel a beszélgetés nem valós időben zajlik, minden fél több időt vehet igénybe a válasz megfontolásakor. Nem csoda, hogy a mai fiatalok idegenkednek a telefonon történő hívástól, mert azt „túl intenzívnek” gondolják, hiszen már közvetlen kommunikációt igényel, és ha nem ezt szokta meg, akkor félelmetes lehet a számára.

A másik nagy veszély, amelyeknek a fiatalok ki vannak téve, az az, hogy a közösségi média platformokkal sokkal könnyebbé vált az online zaklatás. Az azonos korúak elfogadása szintén nagy dolog a serdülők számára, és sokan közülük annyira törődnek az imázsukkal, mint egy hivatalba lépő politikus, és számukra ugyanolyan komoly érzés is ez. Ehhez hozzá kell adni azt a tényt, hogy a gyerekek manapság tényleges szavazást kapnak arról, hogy mennyire kedvelik őket az emberek. Ebből kifolyólag órákat töltenek online identitásuk alakításában, egy idealizált kép kivetítésében. A tizenéves lányok több száz fényképet szortíroznak, és szorongással tölti el őket, hogy melyiket tegyék közzé online.

A serdülők mindig is ezt tették, de a közösségi média megjelenésével sokkal több lehetőséggel és csapdával kell szembenézniük, mint valaha. Amikor végiggörgetik a hírcsatornáikat, és azt látják, milyen nagyszerűnek tűnik mindenki, ez csak növeli a nyomást. Ahogyan Dr. Steiner-Adair mondja: „Az önértékelés abból származik, aki valójában vagy.” Minél több identitással rendelkezel, és minél több időt töltesz el úgy, mintha valaki más lennél, annál nehezebb lesz jól érezned magad.

A szakértők azt javasolják, hogy a szülők minél több olyan dologba vonják be gyerekeiket, amelyek felkeltik az érdeklődésüket. Amikor megtapasztalják azt, hogy jól érezhetik magukat úgy is, hogy találnak magunknak egy hobbit, sportolnak, társaságban vannak ahelyett, hogy azzal foglalkoznának, hogy hogy néznek ki, és milyük van, akkor sokkal boldogabbá válnak. Hogy ezeknek a tevékenységeknek a többsége magában foglalja a társaikkal történő személyes kapcsolattartást is, már csak hab a tortán.

Te mit gondolsz erről a témáról?

Forrás: https://childmind.org/article/how-using-social-media-affects-teenagers/