Tudj meg mindent a közösségi felületek álhíreiről, hamis információiról!
Ahhoz, hogy el tudjunk igazodni a közösségi média útvesztőiben, tisztában kell lennünk azzal, hogy nem csak a ’nem minden az, aminek látszik’ helyzet fordulhat elő, hanem számtalan szándékos megtévesztéssel is találkozhatunk. Bizony, akár kedvenc influencereink esetében is, de csak egy szokványos esti Facebook-böngészéskor is.
Segítünk, hogyan igazodj el közöttük!
Sokszor találkozhatunk a közösségi média térben olyan információval, ami igaznak tűnik, ám mégsem az. Ez lehet egy hír, személyes történet, saját tapasztalat vagy teljesen alaptalan kijelentés, amit semmi sem támaszt alá jelenlegi ismereteink alapján. Ezek félreinformálják az olvasókat, akár a nézeteiket is befolyásolják egy adott személyről vagy témáról. Általában az elsődleges célja az álhírek közzétételének ez, hogy valamilyen módon befolyást gyakoroljanak ránk, elültessék bennünk a kételyt, ránk erőltessenek valamilyen véleményt, nézőpontot. Emögött állhat politikai érdek, személyes előnyszerzés célja, de akár egy személy vagy márka elleni bosszúhadjárat is. És őszintén szólva, sokszor nehéz dolgunk van, hiszen egy saját, a felhasználó által tapasztalt (vagy legalábbis annak beállított) sztorit olvasva nehéz eldöntenünk, valós-e a tartalma. Sokszor előfordul az 'egyik A-t mond, a másik B-t' szituáció is, ahol aztán végképp fogalmunk sincs, ki hazudik, maximum a szimpátia vagy a saját tapasztalataink alapján dönthetünk egyik vagy másik fél álláspontja mellett.
Azonban még az olyan információk is veszélyesen gyorsan terjednek, aminek utána lehet nézni a neten, s akár pár kattintással kiderülne a valóság. Már írtunk korábban a Broom Challange-ről, ami erre nagyszerű példaként szolgál. Ez egy olyan trend volt, amelyben az eredeti posztban a NASA-ra hivatkoznak, mint információforrásra, azonban teljesen alaptalanul. Ugyanis a NASA-nak sosem volt olyan kijelentése, mint amit állítanak. Ez viszont senkit sem gátolt meg, hiszen érdekesnek, jópofának tűnt a trend, ezért mindenki beszállt komolyabb utánajárás nélkül. Végül egy csillagász, majd maga a NASA is tisztázta a helyzetet, hogy az információ nem állja meg a helyét, azonban úgy tippelhetjük, hogy ez a javítás már nem jutott el annyi emberhez, mint az eredeti, nem valódi állítás.
A hamis infók leleplezésében segítségünkre lehet, ha utánajárunk a dolgoknak olyan weboldalakon, melyekben megbízunk. Sajnos a Wikipédiát bárki szerkesztheti, így ott is előfordulhatnak a valóságnak nem megfelelő információk, így ennél azért egy biztosabb forrásban gondolkodjunk. Illetve azt sem árt megnézni, ki az, aki megosztja az információt. Mennyire szavahihető? Valódi a profilja? Sok hasonló posztja van? Amennyiben tudományos vagy egy szakterületre érvényes információt állít, van megfelelő végzettsége, tudása, ami alapján megbízhatunk a kijelentésében?
A hamis információk típusai
Különböző típusok és szintek vannak, ha a megtévesztő kijelentésekről van szó. Ugyanis nem mindegy, hogy valaki álhírt terjeszt, esetleg másokat is veszélyeztet a félreinformálással vagy csupán egy kattintásvadászatról van szó, ami miatt maximum bosszankodunk egyet.
Clickbait
Kezdjük is a leggyakrabban előforduló, de általában ártalmatlan kattintásvadászattal. Itt az a lényeg, hogy egy figyelemfelkeltő címet, rövid leírást találnak ki, mely azért jobb esetben részben igaz, említésre kerül a tartalomban vagy valamilyen úton-módon hozzákapcsolható a tartalomhoz. Ezzel érdeklődést vált ki az emberekből a tartalom feltöltője, ráveszi őket, hogy kattintsanak, ám utána sok esetben csalódunk, mert lehet, hogy köze sincs a címnek a videóhoz, cikkhez – vagy csupán csekély. Ezt például a Youtube-on aktív influencerek előszeretettel alkalmazzák a nézettség növelése érdekében, hiszen ez alapján jutnak bevételhez. A Youtube és az Instagram felületén a videóknál pedig sokszor a kezdőkép is játszik velünk, mert egy olyan meghökkentő képkockát látunk, ami miatt rögtön klikkelünk, de egy csomószor bent sincs a videóban.
Ugyanakkor a hagyományos médiától és az online magazinoktól sem áll távol a kattintásvadászat. „5 tipp, amivel a modellek megőrzik fiatalságukat!”, „A híres színész előáll szívszorító történetével”, „A titkos diéta, amivel egy hét alatt bomba alakod lesz!” – ugye ismerősek az ilyesfajta címek? Ám a legtöbbször csupán általános információkat rejtenek, a cím szinte minden esetben túlzó és célja csupán elérni, hogy a felhasználó kattintson.
Propaganda
Vannak olyan történetek, melyeknek a célja, hogy félrevezessék az embereket, egy elfogult, sajátos nézőpontot népszerűsítsenek vagy akár egy politikai nézetet erőltessenek a felhasználókra. Ez sokszor megjelenik a közösségi felületeken is, és akár komoly következményekkel is járhat egy-egy közszereplő esetében, ha hamis, ám lejárató hírek kelnek szárnyra róla.
Paródia, szatíra
Sokszor nem valódi megtévesztési szándékról van szó, csupán egy komikus-ironikus megközelítésről. Nem mindenki számára egyértelmű a szarkazmus, a humoros megjegyzések és ebből sok esetben konfliktus is kerekedhet, ha mondjuk a hozzászólók nem veszik a lapot, hogy egy trollal van dolguk, aki direkt borzolja a kedélyeket. Bizony a szórakoztató szándék mellett a szándékos feszültséggenerálás is sokszor az indítékok között van.
Nem megfelelő minőségű újságírás, megfogalmazás
Sokszor az is félreértésekhez vezethet, ha a riporterek vagy újságírók nem elég körültekintően fogalmaznak, vagy olyan dolgokat közölnek tényként, melyet nem tudnak hiteles forrásból alátámasztani. Napjainkban előfordul, hogy véleményeket közölnek tényként, ami nem felel meg az objektív újságírás követelményeinek.
Így szűrd ki a rád zúduló információtömeget!
A média már jó ideje nem csak passzívan fogyasztható tartalom. Ma már sokan tisztában vannak vele, hogy nem véletlen, hogy a korábban megtekintett termékek reklámjaival találkozunk a közösségi oldalakon, vagy hogy az a téma jön velünk szembe hirdetésként, amire korábban rákerestünk. Azonban azt kevesebben tudják, hogy nem csak a hirdetések ennyire perszonalizáltak a közösségi platformokon, de mi magunk is kialakíthatjuk, mit szeretnénk látni a Hírfolyamunkban a Facebook-on, vagy az Instagram Feed-ünkben.
Ha csak szimplán használjuk a felületeket, már az is alakít azon, hogy mit fogunk legközelebb látni, ugyanis az algoritmus érzékeli, mire reagálunk, mihez szólunk hozzá, mire keresünk rá, stb. Igyekszik nekünk többet mutatni abból, amire pozitívan reagálunk, és kevesebbet abból, ami felett átsiklunk.
Mi magunk még erőteljesebben alakíthatunk azon, mit látunk szívesen és mit kevésbé, ha a nem szimpatikus posztoknál a Facebook-on a jobb felső sarokban lévő három pontra kattintunk. Itt választhatjuk ismerősök esetében is a bejegyzés elrejtését, vagy az adott személy bejegyzéseit eltüntethetjük 30 napra Feed-ünkből, de akár véglegesen is leállíthatjuk a követést. Ez utóbbi esetben az ismerőse maradunk a személynek, de a bejegyzéseit többet nem fogjuk látni, csak ha szándékosan rákeresünk profiljára.
Hirdetés esetében szintén van lehetőség elrejteni, ha nem tetszik nekünk a tartalom, és nem szeretnénk, ha többet szembejönne velünk.
Ezen lehetőségeknél még eggyel tovább megyünk, ha jelentjük a Facebook-nak a tartalmat. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy egy poszt vagy reklám nem felel meg a Facebook irányelveinek, jelenthetjük azt a közösségi felület kezelőinek. Itt sokat számít, ha pontosan megadjuk azt is, mi a probléma az adott poszttal:
Láthatjuk, hogy olyan opció is van, hogy álhír. Ez is jelzi, hogy a közösségi felületek is igyekeznek kiszűrni a valótlan tartalmakat. A Youtube-on például állítólag nem jogosultak bevételre azok a tartalomgyártók, akik videójukban a ’coronavirus’ szót kiejtik. Emögött az állhat, hogy a Youtube nem képes minden egyes megjelenő videót azonnal átvizsgálni, hogy a járványhelyzet kapcsán nem hangzanak-e el álhírek, félrevezető, hamis információk, így teljes egészében bannolták a szót tavasszal.
Egy személy jelentésekor a letiltás, követés megszüntetése opciók is lehetségesek:
Amelyik oldalból, profilból többet szeretnél látni, beállíthatod, hogy értesítést kérsz az új posztokról, vagy akár hírfolyamodban elsőkénti megjelenítésre is van lehetőség.
A lehetőségeknek hála teljesen testreszabhatod, milyen típusú tartalmakat látnál szívesen az egyes oldalaktól és miről szeretnél értesítést kapni.
Hogyan tudod kiszúrni az álhíreket?
Először is nézzünk meg mindent alaposan!
Ahogy már írtuk, a történet, információ forrása mindig fontos. Kitől, milyen oldaltól származik az adott írás? Amennyiben blogon találjuk, vizsgáljuk meg, ki a létrehozó, milyen cég vagy egyesület áll mögötte, mennyire tűnik megbízhatónak és valósnak, ki a szerző és így tovább.
Ne csak a címet olvasd el!
Az egész cikket olvasd át alaposan, mielőtt véleményt alkotsz és mielőtt eldöntöd, valós hírrel vagy hamis információval van-e dolgod. Néha csak a cím és az első pár sor kattintásvadász, de a tartalom további részében tisztázódik a kérdés.
Nézd meg a forrásokat!
Amennyiben van, mindig ellenőrizd a forrásként megjelölt anyagokat. A szerző megbízható, hiteles weboldalakról dolgozott? Kikre hivatkozik? Valóban létezik az a kutatás, amire utal?
Ellenőrizd le a tényeket!
Sokszor olyan híreket, cikkeket olvashatunk, ahol kutatási anyagokra, felmérésekre hivatkoznak, azonban fontos tudni, hogy ezek pontosan mit takarnak. Mert lehet, hogy létezik a kutatás, de amennyiben csupán 50 fő vett részt benne, nehéz lenne a világ teljes lakosságára általánosítani az ott megtudott információkból. Így tanácsos a tényként közölt és esetleg alátámasztott tartalmakhoz is kritikusan állni.
Nem vagy kicsit elfogult?
Saját magad kapcsán is vedd figyelembe, nem vagy-e elfogult a témában. Sokkal könnyebben hiszünk el egy álhírt akkor, ha egyezik a saját nézetünkkel. A kedvező információkban kevésbé kételkedünk, mint abban, ami szöges ellentétben van nézőpontunkkal.
És végezetül: komoly ez egyáltalán?
Néha olyan tartalmon rágódunk, amit nem is komolynak szántak, csupán egy paródiának, humoros szösszenetnek, szarkasztikus írásnak. Nem mindig egyértelmű, hogy viccnek szánják-e a szöveget, viszont ebben próbáljunk meg megbizonyosodni, mielőtt jelentenénk a tartalmat vagy leiratkoznánk egy oldalról. Erre a legjobb megoldás, ha a többi Facebook bejegyzést vagy blogcikket is megnézzük, így egy képet kaphatunk a fogalmazási stílusról és a célokról.
Forrás: https://www.webwise.ie/teachers/what-is-fake-news/