2020. dec 16.

A twiplomácia útja a kezdetektől napjainkig

írta: Balsay Dalma
A twiplomácia útja a kezdetektől napjainkig

pexels-snapwire-618613.jpgEgy korábbi blogbejegyzésünkben beszámoltunk már arról, hogy milyen nagy népszerűségnek örvendenek a különböző közösségi média platformok a diplomaták, politikai szereplők körében. Olyannyira elterjedt napjainkra a diplomáciai kommunikáció a social media felületeken, hogy mára már 189 ország vezetőjéről mondható el, hogy jelen van és aktívan használja valamely közösségi média platformot.

Az online platformokon megfigyelhető diplomáciai kommunikáció népszerűségének köszönhetően 2011-re megszületett a twiplomácia kifejezés.

De hogy milyen út vezetett el a közösségi média felületek ilyen mértékű népszerűségéhez a diplomaták körében? Mi jellemezte a twiplomácia kezdeti időszakát?

Tartsatok velünk, és választ adunk ezekre a kérdésekre!

A Twitter indulása

A Twitter felülete 2006 márciusában indult be, amikor is az alapítója, Jack Dorsey a történelem legelső Twitter posztját megosztotta. Innentől kezdve az oldal népszerűsége egyre csak nőtt és nőtt – az indulás utáni 3. évben sikerült elérni az 1 billió tweetet, az indulás után másfél évvel pedig a kerek 500.000 felhasználót. A Statista adatai szerint a felületet naponta aktívan használók száma mára már 187 millióra nőtt.

Az első diplomáciai posztok

A politikai szereplők viszonylag későn jelentek meg a Twitter indulásához képest – a legelső digitális diplomáciai poszt 2011-ben született meg a felületen. Ez a nevezetes tweet a svéd külügyminiszter, Carl Bildt „tollából származott”. Bildt képtelen volt elérni egyik politikustársát, és úgy döntött, hogy annak egyik Twitter posztjára reagálva próbálja meg felvenni vele a kapcsolatot.

Bár egészen 2011-ig szinte elképzelhetetlen volt, hogy a közösségi média felületeken is lehetséges a politikai kommunikáció, de innentől kezdve egyre több politikus kezdett el az online térben is kommunikálni.

A twiplomácia helyzete 2013-ban 

obama-356133_1920.jpgOlyannyira népszerű lett a Twitter a politikusok körében, hogy 2013-ra már 153 ország vezetője képviseltette magát a felületen, a világvezetők 77,7%-ának volt akkoriban Twitter oldala. Ebben az időszakban Barack Obama volt a legkövetettebb a világvezetők közül 33,5 milliós követőtáborával, és ezzel a számmal a negyedik legnépszerűbbé is vált a Twitteren. Az egykori amerikai elnök egyébként igen hamar, már 2007-ben regisztrált a platformra, általánosságban azonban az mondható el, hogy a legtöbb világvezető 2011-ben jelent meg az oldalon. A 2011-es év jelentette a csúcspontot ilyen szempontból – innentől kezdve egyre kevesebb lett az egy év alatt újonnan regisztráló politikai szereplők száma.

A twiplomácia helyzete 2015-ben 

2015. márciusára már 172 államfővel találkozhattunk a Twitteren. A világvezetők közül a legtöbb követővel még mindig Obama rendelkezett akkoriban, ami nem meglepő, hiszen 2017-ig ő maradt az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Követőtábora viszont megduplázódott a 2015-ös évre: ekkor már közel 60 millióan követték a politikust.

A twiplomácia helyzete 2017-ben 

2017-re minimálisan nőtt csak a Twitteren magukat képviseltető országok száma a 2015-ös évhez képest: a felületen jelenlévő országok száma 178 lett.

trump-2546104_1920.jpg2017-ben egy új vezető tűnt fel a Twitter legnépszerűbbjei között, Donald Trump személyében, aki ekkoriban Ferenc pápát követve a második lett a rangsorban. Trump állítása szerint a Twitteren közzétett posztjai segítették hozzá a sikerhez. Akkoriban az elnök 100 millió követőt tudhatott magáénak a Facebook, a Twitter és az Instagram felületeit együtt nézve, ebből több, mint 30 millió követő tartozott a Twitter oldalához. Ez a szám mára jelentősen megnövekedett: ma már 88,6 millióan követik az egykori elnököt. Trump jelenléte a Twitteren egyébként némileg fellendítette a platform népszerűségét is – 9 millió új felhasználót hozott az oldalnak 2017 első negyedévében.

Ahogy a bevezetőben is írtuk, mára már 189 ország képviselteti magát a Twitteren. A tapasztalatok szerint tehát egyre nagyobb népszerűségnek örvend a platform a politikusok körében. Egyre többen hagyják el kezdeti félelmeiket a digitális kommunikációval kapcsolatban, és döntenek úgy, hogy diplomáciai kommunikációjukat a közösségi média platformokra is kiterjesztik.

 

Források:

  • https://twiplomacy.com/blog/twiplomacy-study-2013/
  • https://twiplomacy.com/blog/twiplomacy-study-2015/
  • https://twiplomacy.com/blog/twiplomacy-study-2017/
  • https://issuu.com/diplo/docs/twitter_for_diplomats
Szólj hozzá

politika politikusok twiplomacy digitális diplomácia twiplomácia