Hamis információk - Te bedőlsz nekik?
A közösségi médiában nehéz elválasztani az igazságot a hazugságtól – csak látunk egy főcímet, már meg is van a véleményünk és gondolkodás nélkül osztjuk is tovább. Az utóbbi időben bőven volt példa ebből és most azt is megnézzük, miért is problémás ez.
A lényeg a dráma és a kattintás
Sokan úgy kommentelnek, hogy az adott cikket el sem olvassák, csak a cím alapján ítélkeznek. Ez nem csak azért rizikós, mert sok a téves információ az online térben, hanem azért is, mert az online újságok és weblapok előszeretettel alkalmaznak kattintásvadász címeket az elérés fokozására. Ez pedig általában meghökkentő, ellentmondásos – és sokszor nem fedi a pontos valóságot. Ilyenkor kattintás után csalódhatunk, hiszen egy drámai hírt várunk, de kiderül, hogy rászedtek minket. Azonban ha csak hozzászólunk kattintás nélkül, akkor úgy formálunk véleményt, hogy esélyt sem adunk magunknak, hogy megismerjük a valóságot. Ebbe a hibába mindannyian beleeshetünk, de törekednünk kell a tudatos médiahasználatra.
Ismerjük a teljes valóságot?
Jó kérdés, hogy napjaink közösségi média felhasználóinak még van-e igénye arra, hogy a teljes képet lássa egy adott téma kapcsán, vagy elég csupán egy pár szóból, vagy mondatból álló összefoglaló, esetleg más véleménye, hogy az nagyban befolyásolja a saját meglátásaikat.
Manapság már annyi információ érhető el az interneten, hogy nehéz eligazodni, még akkor is, ha szeretnénk egy témáról többet megtudni. Általában ott kezdjük, hogy különböző hírportálok cikkeit is átnézzük, majd a külföldi források felé fordulunk. Már itt is lehetnek hatalmas különbségek!
Egy-egy történetet teljesen máshogy ábrázolhatnak a felületek az író meglátásai, a felület politikai hovatartozása vagy a kutatás alapossága okán. Sajnos az is előfordulhat, hogy egyes esetekben direkt igyekeznek félretájékoztatni az embereket, ez pedig különösen veszélyes és nem is túl etikus.
Mondunk pár példát is, ahol az utóbbi időszakban, a teljes kép ismerete nélkül ítélkeztek a közösségi média felhasználók, ezzel is bemutatva a hamis információk veszélyét.
Zavargások és hamis vádak Southportban
Három fiatal lány hunyt el egy késes támadásban Southportban, ami után elkezdtek terjedni olyan, a feltételezett támadóra vonatkozó információk, melynek nincs kézzelfogható alapja.
A támadó személyazonosságára vonatkozó hamis állításokat gyorsan terjesztették a közösségi médiában a nagy követőkkel rendelkezők is, így még nagyobb teret kaptak a nem megerősített adatok. Marc Owen Jones, a dohai Hamid bin Khalifa Egyetem dezinformációkutató docense szerint legalább 27 millió reakció érkezett a közösségi médiában megjelent bejegyzésekre, amelyek azt állítják vagy feltételezik, hogy a támadó muszlim, migráns, menekült vagy külföldi.
Olyan influencerek is „illegális migráns”-ként jellemezték a támadót, mint Andrew Tate, korábbi kick-boxoló, manapság pedig nagyon ellentmondásos véleményvezér. Ha valaki még nem hallott volna Tate-ről, a New York Times úgy ír róla, mint a gazdagságával felvágó, nőgyűlölő nézeteiről ismert online személyiség. Az X-en (Twitter) majdnem 10 milliós követőbázisa van és a YouTube-on is rengeteg videó található, amiben a vicces, érdekes vagy vitatott megjegyzéseit láthatjuk:
Az esethez visszakanyarodva, nem Tate az egyetlen, aki állást foglalt az ügyben. Darren Grimes, a GB News munkatársa kritizálta a képviselőket, amiért „több menekült beengedését szeretnék.”
A közösségi média által is fűtött közharag aztán meg is mutatkozott, mert néhány órával a támadásban elhunytak virrasztása után zavargások törtek ki. Már nem csak online, hanem a való életben is. A zavargók célba vettek egy mecsetet, amit téglákkal támadtak meg, miközben néhányan iszlámellenes mondatokat skandáltak – annak ellenére, hogy nem voltak aktuális, megerősített információk a támadó vallási meggyőződéséről.
Tehát igenis fontos, hogy milyen véleményt közlünk az online térben, mennyire nézünk utána a dolgoknak és a véleményvezéreknek is hatalmas a felelőssége. Vannak olyan influencerek, akik ezzel mit sem törődve tesznek merész kijelentéseket, hogy minél több helyen szerepeljenek és ellentmondásosak maradjanak – ám a mi felelősségünk felhasználóként, hogy támogatjuk-e őket követéssel és a tartalmaik megtekintésével. Ne felejtsük el, hogy minden esetben a felhasználók kezében van az erő, hogy valakiből hírességet csináljanak az online térben, vagy hogy valaki karrierjének véget vessenek.
Női ökölvívó vagy sem?
Ez a hír biztosan ismerős lehet nekünk, magyaroknak is, ugyanis az egyik olimpiai sportoló, aki botrányba keveredett a nemét illetően, éppen hazánk képviselőjével, Hámori Lucával osztották be egy meccsre. Ám nem csak hazánkban volt nagy sajtóvisszhangja az esetnek, ugyanis külföldön, a konzervatív politikusok is felhasználták az esetet a transz-ellenes programjuk népszerűsítésére.
A NOB lehetővé tette Lin Yu-ting és Imane Khelif részvételét az olimpián – annak ellenére, hogy a párost kizárták a tavalyi ökölvívó világbajnokságról, mert nem feleltek meg a nemek szerinti alkalmassági kritériumoknak.
Az algériai Khelif mindössze 46 másodperc alatt nyerte meg a küzdelmet Angela Carini ellen, aki utólag azt mondta, hogy még „soha nem érzett ekkora ütést”. A tajvani harcos, Lin is megnyerte női pehelysúlyú (-57 kg) küzdelmét egyhangú döntéssel az üzbég Sitora Turdibekova felett.
De most akkor mi is a helyzet igazából? A sajtóban láthattuk elterjedni, hogy az algériai bokszoló igazából egy férfi vagy nemváltó, vagyis férfiből vált nővé (esetleg fordítva) saját akaratából.
Ám itt nem erről van szó.
A NOB nemi identitáson és nemi eltéréseken alapuló méltányosságról, befogadásról és diszkrimináció-mentességről szóló keretszabálya iránymutatást ad a szövetségeknek a sportba való beilleszkedés és méltányosság biztosítására, beleértve a szexuális zavarokkal (DSD) szenvedő sportolókat is.
A DSD olyan ritka betegségek csoportja, amelyek géneket, hormonokat és reproduktív szerveket érintenek. Egyes DSD-s betegek nőként nevelkednek, de XY nemi kromoszómáik vannak és a vérük tesztoszteronszintje a férfi tartományba esik.
Emiatt ők férfiak? Hivatalosan nem. Lehetnek férfi jegyeik? Igen.
Igazságos egy férfi jegyekkel bíró, a hagyományostól eltérő genetikával rendelkező versenyzőt indítani egy ilyen világversenyen? Ezt sajnos mi nem dönthetjük el, csak a versenyekért felelős szervezetek, akiknél mint láthatjuk, nincs megegyezés. Ez abban is megmutatkozik, hogy valahonnan kizárták a szóban forgó versenyzőket, míg máshol gond nélkül elindulhatnak a női kategóriában. Mert nők, akik egy ritka genetikai betegséggel rendelkeznek. De ettől még nem transzneműek, igazából férfiak, hermafroditák és még ki tudja, mik nem jelentek meg az online felületeken.
Szerinted van felelőssége a közösségi média felületeknek abban, hogy megállítsák a téves információk terjedését? Te hogyan védekezel azellen, hogy dezinformációknak bedőlj?
Források:
https://www.nytimes.com/article/andrew-tate-arrests-explained.html
Fotók forrása:
