A közösségi média platformok életünk szinte minden területét megkönnyíthetik, legyen szó személyes vagy közérdekű, társadalmi területeiről a mindennapoknak.

Jelenlegi blogbejegyzésünkben a 2009-ben, Iránban zajlódott Green Movement eseményén keresztül annak fogunk utánajárni, hogy hogyan képes a social media az efféle közérdekű eseményeket előremozdítani, vagy éppen, hogy miként tudja hátrálttani azokat.

A Green Movement

Röviden a Green Movementről, vagy Zöld Mozgalomról: ez az esemény 2019. június 12-én indult útjának, az azévi iráni választások következményeképpen. A választás eredménye ugyanis igen nagy meglepetést okozott az országban, hiszen a legtöbben Mousavi győzelmére számítottak, de helyette az eredmények alapján Ahmadinejad nyerte a választást.

A sokkoló hírek következtében Mousavi támogatói az utcákra vonultak, s spontán tiltakozásokba kezdtek, megkérdőjelezve a választási eredmények érvényességét. Ezzel elindult a Green Movement, amit később Twitter-forradalom elnevezéssel is elláttak - hasonlóan a többi korábbi Twitter forradalom mintájára -, a közösségi média platformok mozgalomban való hatalmas szerepe miatt.

Hogyan segítették a social media platformok a mozgalmat?

A mozgalom elindulásával a kormány ellehetetlenítette az ellenzékhez tartozó weboldalakat és újságokat – több, mint 100 újságírót vettek őrizetbe. Ezen túl az üzenetküldési lehetőségeket is korlátozta. Ennek eredményeképpen a Green Movement-ben résztvevők számára az internet vált a legjelentősebb csatornává a hírek és információk cseréjének szempontjából. Egy kutatás szerint leginkább a Facebook, a YouTube és a Twitter töltött be jelentős funkciót a mozgalom idején – ezek a felületek adtak lehetőséget arra, hogy az emberek informálódjanak az éppen zajló eseményekről. A Facebook leginkább abból a szempontból jelentett nagy segítséget, hogy a demonstrációk idejéről, helyéről, azok áráról és előnyeiről meg lehetett osztani az aktuális információkat. Ezen túl a YouTube és a Facebook felületére is rengeteg videó és kép került fel a tüntetések kapcsán, amelyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy még többen csatlakozzanak a mozgalomhoz.

Az említett kutatás egyik résztvevője így fogalmazott: „A Facebook azért is volt egy nagyon hatékony kommunikációs eszköz a tiltakozáshoz, mert a kormány a választás után sokáig elzárta az üzenetküldési lehetőségeket, és így a Facebook volt az egyetlen eszközünk a kommunikációra.”

A legtöbben emellett megemlítették azt is, hogy az említett közösségi média platformok abból a szempontból is elengedhetetlenek voltak, hogy motiválják a lakosokat a mozgalomban való részvételre. Volt, aki úgy vélekedett, hogy a social media felületeken megosztott információk és képek nélkül nem tudott volna ekkora tömeg résztvenni az eseményeken. A Facebook, a Twitter és a YouTube motiváló hatása tehát kétségtelennek bizonyult.

Rendkívül híressé váltak azok a képek és videók a mozgalom kapcsán, amelyek Neda Aqa Soltanról szólnak – az ártatlan nőt 2009. június 20-án mellkason lőtték a tüntetések során. A haláláról szóló videó kikerült a Youtube-ra, és kevesebb, mint 3 óra alatt több ezer emberhez jutott el. A hölgyről készült képek a mozgalom szimbólumává váltak. Neda esetéről később megjelentek olyan hamis „forgatókönyvek” a rezsimet támogatók tollából, amelyek igyekeztek bemocskolni a hölgy halálának körülményeit, s felmenteni a kormányt a történtek miatt. Sokan kezdtek el hinni ezeknek a hamis információknak, hiszen a mozgalomban résztvevők nem is igazán tudtak hatékonyan kiállni az ügy mellett a közösségi média platformokra kimért tiltások miatt.

Neda a mai napig sem merült feledésbe, évről évre megemlékeznek Iránban a fiatal nőről. A következő dal és videóklip is az ő tiszteletére készült.

Vigyázat, a videó némelyek számára felkavaró képeket tartalmazhat!

A közösségi média használatának árnyoldalai a mozgalomban

A legtöbb videó és kép a mozgalom legszörnyűbb jeleneteit mutatta be, amik egyrészről a demonstrációk szempontjából sokakra pozitívan hatottak – sokan kezdtek el szimpatizálni hatásukra a mozgalommal. Az erőszakos tartalmaknak azonban megvoltak a hátulütői is: néhányan azt vették videóra, ahogy autókat, autógumikat vagy éppen bankokat gyújtanak fel. Az ilyen jelenetekről szóló képeket örömmel használták fel az Iránnal nem különösen szimpatizáló újságírók, akik az efféle eseményekkel támasztották alá azt, hogy milyen erőszakos nemzetről is beszélhetünk az irániak esetében.   

A közösségi média platformok, különösen a Facebook, Twitter és a YouTube tehát rendkívül hatékonynak bizonyultak a mozgalom sikerességének elősegítésében, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a felületek nem megfelelő használata bizony balul is elsülhet, és komoly következményekkel járhat. A Green Movement kapcsán végzett esettanulmányunk azonban remek példaként szolgál előttünk, és rávilágít arra, hogy a különböző társadalmi események kapcsán is mekkora hasznát vehetjük a közösségi médiának.

A Zöld Mozgalomról és az ezzel kapcsolatosan végzett kutatásról még többet olvashatsz itt és itt.