Sosem gondoltam volna, hogy ennyire aktuális lesz a Közösségi média konfliktuskezelésről szóló könyvem, ebből szedem elő az Internetadó kapcsán azokat az eseményeket, amelyek a nagyvilágban történtek a közelmúltban, amikor a kormányok így vagy úgy, de az internettel akartak machinálni...

2013. május 28-án a Gezi parkban, majd 31-én Taksim parkban tüntettek Törökországban, abból a célból, hogy a város kevés zöldövezetének utolsó darabját megvédjék a tervezett új bevásárlóközpont építésétől (Tucker, 2013.). Az állami és kereskedelmi sajtóorgánumok nem, vagy csupán alig számoltak be erről az eseményről, miközben a hatalmi szervek erőfölénnyel éltek vissza a békés tüntetők ellen.

A hagyományos médiumokkal szemben azonban a Twitteren és a Facebook-on is hatalmas, teljes körű információt tartalmazó adatmennyiség cserélt gazdát. A tüntetés első napja alatt több, mint 2 millió ezzel foglalkozó tweetet osztottak meg, s éjfél után is percenként 3.000 tweet foglalkozott az eseményekkel, s a bejegyzések több mint 90 százaléka Törökországból, míg több mint fele egyenesen Isztambulból származott. Összehasonlításként az arab tavasz esetében - amelyről a későbbiekben majd még szólunk - a tweetek 30 százaléka származott „csupán” a helyszínről, míg a többi bejegyzés továbbosztás illetve kihelyezett tudósítás volt.

A helyiek beszámolói szerint a tüntetések alatt nem csupán a 3G, hanem a közösségi média oldalakhoz történő hozzáférés is akadozott. A török hatóságok azonban a megnövekedett forgalmat nevezték meg a hiba okának, elutasítva a blokkolásokról érkező feltételezéseket, ezért a tüntetők mellett álló üzletek, hotelek és egyéb szolgáltatók a korábbi titkosított wi-fi hálózatukat feloldották, elősegítve a hírek és információk terjesztését, terjedését.

Az első Twitter-forradalom egyébként a 2009-es elnökválasztás kapcsán történt Iránban. Mahmud Ahmadinezsád győzött a választásokon, azonban ellenfelei csalással vádolták. Miután az eredmények megsemmisitésére és a választások ismételt kiírására nem került sor, Facebook-on és Twitteren követhető tiltakozás kezdődött. A közösségi médiának azonban nem csupán a tiltakozók vették hasznát, hanem az állami vezetők is, amikor profil alapján beazonosították és felszólították a tüntetőket, hogy fejezzék be tevékenységüket. A mozgalmat végül leverték és számos résztvevőt kivégeztek.