Süti, nem süti...
Amikor használjuk az internetet, a weboldalak és az ezeket működtető szolgáltatók minél több adatot és információt szeretnének rólunk kinyerni. A kutakodásuk célja szokásaink, érdeklődési körünk minél szélesebb körű feltérképezése. Számos alkalmazás létezik a látogatói szokások figyelésére, melyek közül az ún. cookie-k (magyarul: sütik) és a webjelzők (web beacon) legnépszerűbbek. Az első sütit Lou Montulli, a Netscape Communications dolgozója használta legelőször.
A süti (cookie) egy olyan tulajdonképpeni egyedi azonosítójel, amely számítógépünkön rögzül és bizonyos ideig tárolásra kerül. A cookie biztosítja az adott honlap szervere és az internetes böngészőnk közötti kommunikációt, melynek segítségével internetes tevékenységünk nyomonkövethető, ezáltal érdeklődési körünk és szokásaink feltérképezhetőek. Amíg az ideiglenes sütik egy bizonyos munkamenet érvényességére korlátozódik, addig a mentett sütik napokig, hetekig, vagy akár évekig figyeli tevékenységünket.
Bár a sütik első pillanatban sok ellenvetést idéznek elő, segítségükkel a hirdetések hatékonyabbakká és felhasználóra szabottakká válnak. Bár némileg félelmetes is egyben, hogy személyreszabott hirdetéseket kaphatunk általuk, mégis gondoljunk bele, hogy mennyi, bosszúságot okozó, „kukába kidobott szórólappal” és hirdetéssel lesz kevesebb az életünk. De a sütik segítik az internethasználatot is, hogy az kényelmesebbé váljon, így például elraktározza az adott oldalon általunk használt nyelvet, dizájnelemeket vagy egyéb beállításokat, számlálja az oldal látogatóinak számát.
Szerinted jó, vagy nem jó a süti?