Ausztrália kizárja a fiatalokat a közösségi média platformokról?
A 2024 szeptemberében javasolt és az adott év novemberére elfogadott törvényjavaslat 2025 végén lép életbe. A szabályozás kitiltja a 16 év alattiakat a social media felületekről, amit az ausztrál lakosság nagyrésze szintén támogat. A pontos kivitelezést homályos részleteket rejt, annyi biztos, hogy a gyerekek „helyett” a platformokat fogja pénzbírsággal büntetni az állam a megfelelő életkor-ellenőrzés hiánya miatt. Összefoglaljuk a kapcsolódó emberi jogi kérdéseket, hogy hol tart most a procedúra, és hogy milyen fiatalokra káros példával lehet találkozni az online térben napjainkban.
A döntéshozók és az érdekeltek ellenvéleménye
A BBC már 2024. novemberében megírta, hogy az ausztrál parlament (34 mellette és 19 ellene szavazattal) megszavazta a világ legszigorúbb szabályozását a fiatalokat illető közösségi média használattal kapcsolatban. Világszerte nem ez az első kísérlet a gyermekek közösségi médiahasználatának korlátozására, de a 16 éves alsó korhatár a legmagasabb, amelyet bármely ország megállapít. Más próbálkozásokkal ellentétben a különbség esetükben az, hogy a szabályozás nem tartalmaz mentességet a meglévő felhasználók vagy a szülői beleegyezéssel rendelkezők számára.
- Egyelőre arra nem tért ki pontosan szabályozás, hogy melyik közösségi média platformok érintettek, de előzetesen a Snapchat, a TikTok, a Facebook, az Instagram és az X kerültek szóba.
- Az olyan platformok, melyek profil létrehozása nélkül is használhatóak, mint a különböző üzenetküldő platformok vagy például a YouTube kikerülhetnek a szabályozás alól.
- A pontos döntést végül az ausztrál kommunikációs miniszter hozza majd meg internetbiztonsági szaksegítséggel.
A tiltás 12 hónapos átfutási idővel lép érvénybe, ebben az időkeretben kell megoldaniuk a tech cégeknek, hogy ezt pontosan milyen módon tudják kivitelezni, máskülönben summás összegeket kell fizetniük büntetésképp. (Jelenleg már a félidőn túl járunk.) A fiatalok kitiltását valamilyen korellenőrző technológiával tervezik biztosítani, azonban ennek kiskapui szinte már előre láthatóak. Mindenesetre a rendszert kijátszó és a szabály megszegő gyerekeket nem tervezik megbüntetni.
A törvény megszavazása előtti konzultáció során a Google és a Snap (a Snapchat vállalata) a részletek hiánya miatt fogalmazott meg kritikát, a Meta pedig megkérdőjelezte a célkitűzés hatásosságát a gyerekek biztonságát illetően. A TikTok álláspontja szerint az ausztrál kormány „közösségi platform” definíciója túl tág és homályos, de az X szerint a(z akkor még csak) törvényjavaslat „jogszerűsége” is kérdéses, az Ausztrália által aláírt nemzetközi szabályozásokkal és emberi jogi szerződések fényében.
A terv kritikusai legfőképpen a kivitelezését kérdőjelezik meg, azonban ez egyelőre megválaszolatlan maradt számukra – egyetemben a magánéletre és a szociális kapcsolatokra irányuló kérdéseikkel. Sok szakértő szintén attól tart, hogy visszásan sülhet el a dolog és az elérhető használat helyett az internet mélyebb bugyraiba tereli a gyerekeket. Anthony Albanese miniszterelnök szerint ez a jogszabály segít megvédeni a fiatalokat a közösségi média bántalmaitól, amivel sok szülő rezonálni tudott. Egy betiltásért lobbizó aktivista szerint a gyerekek telefonhasználata egy olyan rendszer, amibe akarva-akaratlanul ragad bele a társadalom, hiszen senki sem szeretné, hogy a gyermeke elszigetelődjön a társaitól, így kénytelen beszerezni számára is ezt az függőséget okozó eszközt.
A BBC videójában az utcán megkérdezettek vegyesen nyilatkoztak, valaki feltette a kérdést, hogy mi értelme van kitiltani őket, ha ugyanazt a példát látják otthon a szülőktől, amit ezután majd nekik nem szabad. Más egyetért azzal, hogy a közösségi médiában találkoznak olyan dolgokkal a fiatalok, amelyek nem megfelelőek a korosztály számára, azonban valaki szerint sokkal inkább a szülőket kéne oktatni abból a szempontból, hogy a közösségi média milyen fenyegetésekkel jár a gyerekek számára, mintsem államilag betiltani.
Az érem másik oldala
Az Amnesty International álláspontja szerint a törvényjavaslat nem ismeri el, hogy a közösségi média olyan előnyöket is biztosít a fiatalok számára, mint a befogadás, a társadalmi kapcsolat és a hovatartozás, amelyek védelmet nyújtanak a mentális egészség szempontjából. Sőt ezek a platformok lehetőséget biztosítanak a tanulásra és a véleménynyilvánításra is. A fiatal LMBTQIA+ közösségek a közösségi média betiltásának következtében kialakuló elszigetelődéstől tartanak – hívják fel rá a figyelmet. A probléma gyökerét a közösségi médiavállalatok rendszerében és az algoritmusok kialakításában látják, melyre más megoldás lenne alkalmas. Véleményük szerint a tiltás csorbítja a fiatalok hozzáférését emberi jogaikhoz: a véleménynyilvánítás szabadságához, és a békés gyülekezés és egyesülés szabadságához. Nikita White, az Amnesty International Australia kampányfelelőse így nyilatkozott: "A gyermekek és a fiatalok jelentős károkat szenvedhetnek el a közösségi médiától, de a felnőttek is. A kormánynak prioritásként kellene kezelnie, hogy a közösségi médiavállalkozásokat arra kényszerítse, hogy távolítsák el a káros tartalmakat az oldalaikról, beleértve a grafikai tartalmakat és a gyűlöletbeszédet, és a felhasználóknak jobb ellenőrzést biztosítson a platformok algoritmusai felett.".
A civil szervezet szerint az emberi jogok védelmének érdekében az államnak együtt kellene dolgoznia a fiatalokkal. Bizonyítania, hogy az életkor-ellenőrzés nem sérti a magánélethez való jogot; valamint a közösségi platformok számára más szabályozásokat kellene előírnia, hogy az esetleges károktól jobban védjenek meg. Nyilatkozatukban továbbá azt kérik, hogy védjék a gyermekek jogait és mindenki magánélethez való jogát egy emberi jogi törvénnyel (melynek petíciója az Amnesty weboldalán szabadon kitölthető). Hiszen a törvényjavaslat elfogadása miatt a közösségi médiavállalatok minden ausztrál felhasználótól megkövetelhetik, hogy életkorukat biometrikus adatokkal igazolják.
A szervezet szerint mivel a korellenőrzési technológiák még nem számítanak bevett gyakorlatnak, ez veszélyeket tartogat és jelentős kockázattal jár, ha olyan vállalatok számára szolgáltatnak az emberek kötelezően még több adatot, melyek már korábban is visszaéltek a részükre megadott adatokkal.
Aktuális helyzet, kibontakozó részletek
Fél év távlatából a The Guardian visszatekintésében összegyűjtötte, hogy többen is támogatják az ötletet, sőt az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban egyaránt sokan dicsértek. Ennek ellenére kevés figyelmet kap, hogy a törvényjavaslatot vizsgáló bizottság mindössze egyetlen napig vizsgálta a jogszabályt, pedig több mint 15 000 beadvány érkezett annak módosítására.
A törvényt támogatók arra számítanak, hogy bár elsőre nem lesz tökéletes, pár éven belül meghozza majd a gyümölcsét és onnantól kezdve más országok is hamar adaptálni fogják. Jelenleg a kormeghatározási technológia tesztelése van folyamatban, az iskolásokat még mindig toborozzák, hogy részt vegyenek benne, alig néhány héttel az első jelentés benyújtásának határideje előtt. A feladattal megbízott brit vállalat, a The Age Check Certification Scheme (ACCS) április végével adja az első jelentését a rendszer fejlesztéseiről, azonban ez nem lesz nyilvános. A végleges jelentés júniusban lesz esedékes, ami egybe esik azzal, hogy a kommunikációs miniszter meghozza a döntést arról, hogy mely platformok lesznek érintettek.
Valós probléma
Kétségtelen, hogy az internet és a közösségi média platformok sok pozitívummal rendelkeznek, azonban napjainkban egyre nagyobb veszélyeket is rejtenek, főleg az AI használatnak elterjedésével. Hogy aktuálisan melyek ezek és mit tehetünk ellene, arról április végén kérdezte Klausz Melindát Kauzál Alexandra A 7 híre stúdiójában – Tinibosszú: bárki feje kerülhet meztelen testekre.
A beszélgetésből kiderül többek között, hogy
- már 2010-es adatokat alapján minden ötödik gyerek internetes zaklatás áldozta,
- nagyon sok olyan alkalmazás és filter effekt van, amelyek meg tudják másítani a tartalmakat,
- bárkinek az arca, feje egy másik testre rárakható.
Ajánljuk a teljes beszélgetést fiatalabbaknak és felnőtteknek egyaránt, de legfőképpen azoknak, akik szeretnék felvértezni magukat és tudatos közösségi média jelenlétet kialakítani a veszélyek elkerülésével.
Ha szeretnél többet tudni az internetbiztonság és adatvédelem témaköréről, kattints: https://www.kozossegi-media.com/internetbiztonsag-adatvedelem
Amennyiben tudatosan csökkentenéd a saját, vagy gyermeked online töltött óráinak számát, válaszd Digitális Detox kihívásunkat, amivel játékos módon mondhatsz nemet a közösségi média függőségre: http://www.digitalisdetox.com/
Hivatkozások:
Hannah Ritchie: Australia approves social media ban on under-16s, BBC Australia, 2024.11.29.
https://www.bbc.com/news/articles/c89vjj0lxx9o
Josh Taylor: Australia’s social media ban is attracting global praise – but we’re no closer to knowing how it would work, The Guardian 2025.04.04.
Amnesty International: Social media ban: what is it and what will it mean for young people?, 2024.11.29. https://www.amnesty.org.au/social-media-ban-explained/
A 7 híre: Tinibosszú: bárki feje kerülhet meztelen testekre. Naphíre YouTube-csatorna, 2025. ápr. 27. https://www.youtube.com/watch?v=OIgFN8Xq5to&ab_channel=Naph%C3%ADre
