Mivel nem állunk valós, mindennapi kapcsolatban minden egyes visszaigazolt személlyel a közösségi média hálózatokon, sokszor szépítünk az ott megadott adatokon és információkon.

Jeff Hancock, az amerikai Cornell Egyetem oktatója a digitális világ online hazugságait vizsgálva elmondta, hogy három típusú hazugság létezik a közösségi média felületeken: a kormornyikok, a zoknibáb és a kínai hadsereg típus. Komornyikok esetében egy olyan kifogást választunk a másik fél kommunikációs csatornából (pl. chat-ről, üzenetváltásokról) történő leválasztására, amely a valós ok helyett magyarázza a helyzetet. Ha például a „Bocs, nem tudtam még válaszolni, mert lemerült az akksim” vagy a „Bocs, most mennem kell, mert meg kell még csinálnom ezt és ezt…” típusú hazugságot használunk, akkor a komornyik szolgáltatásait „vesszük igénybe”. A zoknibáb esetében saját munkánkat, teljesítményünket, eredményeinket dícsérjük álnéven, míg a kínai nethadsereg ugyanezt a módszert alkalmazza, csupán „nagyban”, amikor fizetett bérkommentelőket, fizetett lájkolókat kérünk fel a vélemény kinyilvánítására.

Bár az online kommunikáció során nem áll rendelkezésre a mimika, ahogyan azt a „Hazudj, ha tudsz!” című filmsorozatból már ismerhetjük, Susan Krauss Whitbourne, a Massachusetts-Amherts Egyetem oktatója néhány tényezőt nevesít az online hazugságok leleplezésére:

-       Figyeljünk a leírás hosszára! Minél hosszabb, részletesebb és információgazdagabb egy adat, annál biztosabban őszinte is.

-       Nézzük meg, mennyire következetes az illető hírfolyama, adatlapja, vagy hogy mit találhatunk az interneten róla! Ha egymásnak ellent nem mondó információkkal találkozunk, akkor valószínűsíthetően őszinte.

-       Figyeljünk az érzelmek arányára! Ha valaki csak pozitív megjegyzéseket tesz, eltitkolva negatív érzéseit és véleményét, az valószínűtlen. Még a legkiegyensúlyozottabb és legoptimistább embernél is előfordulnak rossz napok és negatív kommentek, negatív megosztott gondolatok!