A közösségi média stressz szindróma - merthogy már ilyen is van - alatt a technológiai eszközök, a Facebook, Youtube, twitter, Pinterest vagy éppen az Instagram okozta mindennapi stresszt értjük. Bár jelenleg még nem orvosi kategória ezen stressztípus, számos orvosi tanulmány foglalkozik már a közösségi média okozta feszültség és szorongás tüneteinek kutatásával.

Az edinburgh-i Napier Egyetem eredményei szerint (vizsgálati eredményekről bővebben itt olvashatsz) minél több ismerőssel rendelkeznek és minél több időt töltenek a Facebook-on, annál nagyobb stresszt élnek át az emberek. A feszültség jellemzően abból fakad, hogy a közösségi média mindennapi szereplői úgy élik meg, mintha figyelné őket a „nagy testvér” és mintegy kötelező elemként be kellene számolniuk mindennapjaikról. Ráadásul minél több ismerőssel rendelkezik valaki, annál inkább szórakoztatónak és érdekesnek KELL lennie és minél több információt KELL közölnie.

De nem csupán a közléskényszert nevezhetjük stresszornak, hiszen ugyanígy feszültséget kelt az információmegvonás is. Egy vizsgálat kimutatta ugyanis, hogy 24 órán keresztüli internet- és készülék megvonás ami az iPod, tévé, rádió, mobiltelefon és a számítógép készülékekre irányul, az egyetemisták szervezetében ugyanolyan megvonási tünetet produkál, mint például az alkoholtól, dohánytól vagy éppen a kábítószertől való elvonás, tehát nyugtalanságot, elszigeteltséget, idegességet, félelemérzetet élnek át. A félelem elsődlegesen a „kimaradnak valamiből” érzésben testesül meg (Fear of Missing Out, FOMO), s emellett legjelentősebb hiányként a zene hiányát definiálták. A csend zavara először frusztráló és furcsa számukra, míg túllépve a kezdeti stressz szakaszon elkezdenek odafigyelni a világukat körülvevő hangokra, a madarakra, a szélre vagy éppen szomszédaik beszélgetésére. A magányból és az információkból való kimaradás félelme miatt, már 24 órán belül elkezdik ismerőseiket személyesen felkeresni, vagy sétálni mentek. Az ilyetén fellépő jelenséget információmegvonási rendellenességnek (information withdrawal syndrome) nevezték el. információmegvonási rendellenességet

Hogyan tudjuk az így felmerült stresszt mérsékelni? Summer Beretsky a PsychCentral szakírója szerint az alábbiak lehetnek célravezetők:

- Egyszerre csak egy feladatra koncentráljunk, egy eszközt, egy böngészőt használva. Ne folytassunk párhuzamos cselekvéseket; televíziózás közben ne használjuk mobiltelefonunkat, iPad-ünket. Egyszerre csak egyetlen böngésző, egyetlen ablakát tartsuk megnyitva, felejtsük el a párhuzamos olvasást és keresést.

- Azonnali értesítők nélkülözése. Kapcsoljuk ki az azonnali értesítéseket, legyen szó akár a chat-ről, az e-mailekről, vagy éppen az aktuális hírekről, blogbejegyzésekről.

- Lefekvés előtti legalább 1 óra legyen az elcsendesülés, lelassulás időszaka, ekkor már ne foglalkozzunk a számítógéppel, ne nézzük meg e-mailjeinket, ha pedig mindenképpen szükséges dolgoznunk, csökkentsük a monitor fényerejét, hogy könnyebben el tudjunk majd aludni. A retinát érő monitorfény ugyanis jelentősen befolyásolja az elalvási képességünket.

- Játszunk kevesebbet! A közösségi média felületeken jelenlévő játékok többsége biztosan, de szinte már az összes játék lélektani trükkökkel apellál, hogy minél többet, minél rendszeresebben játszunk. Ismerjük ki a játékok ezen trükkjeit és játszunk bölcsen, körültekintően!

- Keressük fel barátainkat, beszélgessünk többet személyesen! Az ismerősökkel való találkozás, a velük töltött idő csökkenti azt a félelmet, hogy kimaradunk valamiből. Annak az elfogadása, hogy VALÓBAN lemaradunk néhány dologról, ha nem használjuk az internetet szintén segít. Minden bizonnyal ugyanis ilyenkor elszalasztjuk egyik ismerősünk közlését, miszerint nagyon finomat vacsorázott ma, mi a legtrendibb Youtube-videó, vagy Lady Gaga éppen mivel sokkolta most a közönséget.

 Te már találkoztál Önmagadnál vagy másnál ilyen stresszel? Segítsd az informálást a Like gomb megnyomásával!