Amikor játékot indítunk a Facebook-on, vagy bármilyen közösségi média felületen, résen kell lennünk, hogy kinek adunk díjat. A versenyzők egy része ugyanis most már kifinomult csalásokkal téveszt meg bennünket, melyek közül az álprofilok létrehozása és az ezekkel történő szavazásgenerálás az elsők között szerepel. De hogyan ismerjük fel ezt a fajta csalást?

Ha lájkgyűjtős játékot futtatunk, érdemes végignézni legalább a nyertesség közelében lévő játékosok lájkolóinak profilját. Ha ezek a profilok meglepő módon egy időpontban lettek létrehozva, csupán egy profil- és borítóképet tartalmaznak akkor egyértelműen gyanakodhatunk, manapság ugyanis nincs olyan ember, aki legalább alkalmi jelleggel ne osztana meg nyilvánosan valamit.

Az is feltűnő lehet, ha az oldalakon azonos képek, bejegyzések köszönnek vissza, s elsősorban a lájkolj és nyerj vagy az oszd meg és nyerj típusú játékokból. Ezek a megosztások mindig nyilvánosak egy csaló esetében - hiszen ennyire már átlátja a Facebook működését -, de az ilyen típusú megosztásokon kívül nincs vagy csak egy-két nyilvános bejegyzés szerepel oldalán.

Ha a profil- és/vagy borítóképek egyértelműen stockfotók, ha az adott személy ismerőseinek száma 100 alatt van vagy ha a megadott adatok vagy éppen a fotó egyértelműen vonzó, az is gyanús. Sok csaló ugyanis vonzó profilképek választásával fűz be új, létező ismerősöket, akiket aztán később szintén az ő nyereménye érdekében szavazásra invitál. És mikor tudna egy facér férfi ellent mondani egy kedves, akár életkorban hozzáillő csinos nőnek? Ilyen esetben a csalás már nem csupán a játék szervezőjét érinti, hanem olyan magánszemélyeket is, akik ismerősként visszajelölik az illetőt.

A játékosok és lájkok ellenőrzése mellett – amelyet az oldalon végzett tevékenységek logoltatásával, az ott észlelt visszaélésgyanús tevékenységek és egy-egy személy egyedi ellenőrzésével oldhatunk meg – a játékszabályzatban is érdemes levédeni magunkat, ha játékot indítunk. A játékszabályzatban kiköthetjük például, hogy a játékban csak természetes személyek vehetnek részt legyen szó akár pl. a fotók feltöltőiről vagy a szavazókról. A játékból való kizáráshoz hivatkozhatunk akár az adott közösségi média felület alapszabályaira, így például a Facebook is előírja, hogy csak létező személyek rendelkezhetnek magánszemélyi regisztrációval.

A csalók közül sokan alig lépték túl a 18. életévüket, mindez nem mentesíti fel őket az alól, hogy a hazai jogszabályok szerint csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Ez húszezer forintos értékhatár - tehát ennél olcsóbb nyeremény - alatt szabálysértés, afelett bűncselekmény, amely alapesetben több évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Te tudtad mindezt?