2019. már 04.

A kínaiakat nem zavarja az internetcenzúra?

írta: R Judit
A kínaiakat nem zavarja az internetcenzúra?

14980620016_b6b7b17b56_b.jpgFurcsa belegondolni, hogy ma a világon van olyan fiatal, akinek semmit nem mond a Facebook vagy az Instagram név. Márpedig Kínában ez nem is olyan szokatlan, hiszen a „Great Firewall” nevű internetes szűrés - ami megakadályozza a Facebook láthatóságát - az egyik legösszetettebb a világon.

Az elmúlt egy évtizedben a kínai kormány blokkolta a Google, Facebook, Instagram, Twitter oldalakat, valamint több ezer külföldi weboldalt, mint például a The New York Times vagy a Wikipédia felületét. Ezeknek az oldalaknak a helyébe saját gyártmányú kínai weboldalak sokasága érkezett, az egyetlen különbség az online cenzúra kemény jelenléte.

Sok kínai fiatalnak elképzelése sincs arról, hogy mi az a Google vagy Facebook, és a saját gyártmányú alkalmazásokhoz és weboldalakhoz hozzászokva, nem is nagyon érdekli őket, hogy mi lett cenzúrázva az online tartalmakból.

Ennek a generációnak a kinevelése lassan lehetővé teszi Peking számára egy olyan alternatív értékrendszer felépítését, ami versenyez a nyugati liberális demokráciával. A Kína által felállított trend terjedőben van, már olyan országokba exportálják a cenzúrázott internet modelljét, mint Tanzánia, Vietnám és Etiópia.

Bill Clinton 2000-es beszédében megemlítette, hogy az internet növekedése valószínűleg nyitottabbá teszi a kínai társadalmat. Nos, ezeket az eredményeket látva, kimondhatjuk, hogy pont az ellenkezője történik.

Kínában több, mint 700 millió internetfelhasználó van és a nagy amerikai és nyugati internet óriások reménye, hogy kaphatnak ebből az óriási piacból egy szeletet, úgy tűnik, hogy csak álom marad. 2018-ban a kínai Kommunista Párt Xi Jinping elnökkel egyértelműen megmutatta, hogy szigorúbb ideológiai ellenőrzés útjára lép. Ennek lépéseként bejelentették, hogy visszavonják több, mint 3000 weboldal engedélyét, ezzel elérhetetlenné téve őket Kínában. Ennek ellenére az amerikai cégek még mindig nem adták fel a próbálkozást, a Google egy cenzúrázott keresőmotor kibocsátásán dolgozik, hátha a kínai kormány mégis beengedné őket a piacra.

social-media-sites-china.pngKérdés azonban, hogy érdeklődésre találnának-e a nyugati weboldalak, ha valami csoda folytán mégis megvethetnék a lábukat Kínában. A Pekingi Egyetem és a Stanford Egyetem 18 hónapos kutatása alapján, nem igazán. Majdnem 1000 tanulónak adtak ingyenes hozzáférést a cenzúra kikerüléséhez, az eredmény azonban azt mutatta, hogy majdnem a tanulók fele egyáltalán nem élt a lehetőséggel, míg azok, akik használták, egyáltalán nem kerestek fel külföldi oldalakat, amik máskülönben elérhetetlenek. Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a cenzúra hatásosan működik. Nemcsak azért, mert nehéz hozzájutni érzékenyebb témájú információkhoz, hanem mert egy olyan környezetet teremt, amiben a polgárok nem követelik meg az efféle információkat. A legtöbb kínai polgár örömmel használja az olyan kínai közösségi média oldalakat, mint a WeChat (Whatsapp), Tik Tok (Music.ly), Baidu (Google) és Weibo (Facebook), még akkor is, ha ezek mind erősen cenzúrázott tartalmakat közvetítenek.

2018 márciusában Tencent, a kínai tech óriás, több, mint 10.000, 2000-ben vagy azután született ember körében végzett kutatása eredményeként kiderült, hogy 10-ből 8 fiatal azt mondta, hogy Kína a legjobban teljesít eddigi történelmében és minden nappal egyre jobb országgá válik. Habár páran utazásuk során használtak olyan külföldi oldalakat, mint a Google, majdnem egyöntetűen azt állították, hogy a kínai megfelelőjük sokkal jobb, és nincs szükségük az eredetire.

Sokan egyáltalán nem látogatnak hírforrásokat vagy pedig abbahagyták azt, kijelentve, hogy a világon sok háború és tüntetés folyik és ők szerencsésnek érzik magukat, hogy Kínában lakhatnak, hiszen „Kína sokkal jobb hely”. Kérdezni és kritizálni az elnököt, kormányt vagy az országban folyó dolgokat, nem lehet, hiszen „Kína egy fejlődő ország és társadalmi stabilitást igényel”. Ez az a mondat, ami biztosan megtalálható minden állami média csatornában és tankönyvekben és úgy látszik, a többséget nem zavarja...

 

 

Forrás: https://borgenproject.org/internet-censorship-in-russia-and-china/

independent.co.uk/life-style/gadgets-and-tech/features/china-internet-social-media-great-firewall-of-china-censorship-apps-a8510036.html

 

Szólj hozzá

társadalom twiplomacy digital diplomacy digitális diplomácia