Nagyon sok reklámmal találkozhatsz mostanában, amelyek az Instagramot éltetik és azt ígérik, hogy mennyire könnyen és gyorsan jönnek a felületről rajongók, vásárlók és érdeklődők. No most egyetlen egy gond van, hogy mindezt a Facebookon hirdetik…

Vajon miért?

Mert a Facebook még mindig tökéletes célzási lehetőséget ad és amíg a Facebookot megnézheted asztali gépről, mobilról és táblagépről (sőt, ha nagyon akarod tévéről is), addig az Instagramot leginkább mobilról nézzük. A felhasználók jelentős része még mindig 30-35 év alatti. A mobilvásárlás már ugyan gyakori Magyarországon is, azonban az Instagramon a felhasználók többsége mit csinál? Gördít-gördít-gördít, belájkol egy képet, gördít-gördít-gördít.

Sajnos a felület használati szokásaiból adódóan nagyon magasan van a labda, ha valóban meg akarja az ember szólítani és vásárlásra, érdeklődésre bírni az Instagram felhasználókat. Emellett sajnos a posztokban nem lehet linket elhelyezni, csak akkor ha hirdetést használunk. Ezzel pedig máris elestünk az organikus – fizetett hirdetés nélkül történő - weboldalra kattintástól. Persze írhatnánk, hogy a link a bio-ban és azt az egy darab linket, amit ott elhelyezünk, linktree-vel megsokszorozhatnánk (ez egy olyan lehetőség, ami egy landing oldalra viszi a látogatót, ahol további linkeket helyezhetünk el -szerk.), sajnos az érdeklődők többsége nem kattint át.

Másik opcióként ott van a Stories, amibe tudunk linket tenni, de a valóságban csak akkor, ha 10.000-nél több rajongóval rendelkezünk.

Az Instagramot használati szokásai okán elsősorban imázsépítésre a legjobb használni. Az imázsból idővel(!) vásárlási kedv és hajlandóság is lesz, azonban – hogy visszatérjünk a bevezető bekezdésre -  ha rögtön konverziót (vásárlást, hírlevélfeliratkozást stb.) is eredményezne, vajon nem érné meg csak és kizárólag valóban csak az Instagramon futtatni egy-egy ilyen hirdetést?

Miért ne dőljünk be a csak Instagrammal foglalkozó cégek ígéreteinek?

Érdemes megnézni, hogy mennyi és főleg, milyen követői, rajongói és aktivitása van egy-egy ilyen csodás Insta-eredményeket ígérő cégnek. A követőszám és egy-egy kép alatti likeszám csak egy adat, amit nagyon könnyen ingyenes módszerekkel is fel lehet tunningolni. Emiatt érdemes rákattintani mindig akár több kép alatt is a like-okra, vagy az oldal tetején a követőszámra és végigpörgetni az adott oldal vagy poszt kedvelőit. Csak az arcokat és a neveket figyeljük és hogy ebből mennyi tűnik magyarnak... Randomszerűen kattintsunk is bele egy-egy kedvelői/követői profilba, hogy van-e egyáltalán tartalom az oldalán vagy álprofilos.

Hogyan szerzik be ezeket a profilokat a cégek és az influencerek?

Több módszer is van.

1. A bekövet-kikövet módszer

Tipikus módszer, amivel lehet jelezni egy-egy felhasználónak, hogy érdeklődünk utána. A nagy számok törvénye alapján sajnos nagyon sokan rögtön visszakövetik az érdeklődő illetőt, mert annyira „meghatódnak” hogy egy nagy influencer, celeb, zenekar, bekövette őket. Ha mégsem követi vissza a felhasználó a módszert használót, akkor 3-4 nap vagy legkésőbb 1 hét után kiköveti őt a cég / brand / celeb, mivel az Instagramon létezik egy ráta, amely nem engedi, hogy túl sok profilt kövessen az illető, ha egyébként őt kevesen követik. Ezt a rátát a követők száma és bekövetett emberek aránya alapján határozza meg a felület. Ezek a szoftverek előfizetéses rendszerben működnek és azt ígérik, hogy releváns követőket hoznak be oldalunkra, de sajnos az előfizetés felfüggesztését követően nagyon gyakran le is csökken a követőink száma, lévén jelentős részük vagy nem valós ember, vagy érdekből követett be minket.

2. Szoftveres követés

Ha valaki gyors megoldást szeretne, akkor elég egy unalmasabb filmet választania a tévében és egy 90 perces mozifilm alatt instant akár 500-600 rajongóra vagy adott képet lájkolóra is szert tehet. Ebben az esetben a mobiltelefonunkra először le kell töltenünk egy szoftvert, amely a rendszerben lévő Instagram felhasználókat randomszerűen feldobja. Őket tudjuk bekövetni, a képeiket lájkolgatni. Minden aktivitásért cserébe krediteket kapunk, amelyeket aztán „levásárolhatunk” a saját profilunkra. A rendszer annyira egyszerű és könnyen használható, hogy ha ráállunk a ritmusára, rá se kell néznünk a mobiltelefonunkra, hogy bekövessünk embereket és lákoljunk tartalmakat, elég csak az ujjunkat megfelelő ritmusban a képernyőre koppintanunk. Az így összegyűjtött kreditekből valós, de olyan követőink lesznek, akik roppant kicsi valószínűséggel lesznek vásárlóink vagy tényleges érdeklődőink, mivel sokszor egy másik kontinensen is élnek.

3. Vásárlás

Sok oldal kínál gyors megoldást pár euróért cserébe. Ebben az esetben csomagokban tudjuk a felhasználókat venni, viszont maximum geolokációs célzást (melyik országból jöjjenek a rajongók) tudjuk meghatározni. Aki látott már Kínai „lájkfarmot” (érdemes rákeresni a Google képkeresőjében „likefarm” névvel!)  – ahol a mobiltelefonok egymás mellett sorakoznak és sorra hajtják végre az utasításokat, el tudja képzelni, hogy az így tömegben vásárolt követői bázis mennyire valódi…

Miért fontos ezeket az eszközöket és módszereket ismerni?

Mert sajnos nagyon sok celeb, influencer és influencer ügynökség(!) is él ezen eszközökkel. Ideiglenesen szép lehet egy-egy így feltúrbózott Instagram oldal vagy nagy aktivitásnak tűnő felület, de mindig gondoljunk bele, hogy az így megszerzett lájkok, rajongások valós, hosszútávú ügyfeleket hoznak? Sajnos egyáltalán NEM! Az ilyen módszerekkel sajnos sokszor nem is tudja az illető, hogy kiket követett be. Ha álprofilos, végképp nem lényeges számára a bekövetett személye és később megosztott tartalmai. Így felpumpálódik egy felület, a valódi érdeklődők és rajongók pedig hátrébb sorolódnak.

Ugyanez a probléma, ha nem megfelelő hashtageket használunk. Ha a termékünkhöz, szolgáltatásunkhoz nem kapcsolódó vagy éppen túl általános címkéket teszünk a bejegyzésekhez szintén olyan emberek lájkolhatják tartalmainkat, akik sosem lesznek vevőink. Mivel az Instagramon ráadásul nem is megy tovább a lájkoló hírfolyamára a poszt, nem tud virálisan továbbterjedni az információ, így nem nyerünk semmit az irreleváns lájkkal.

Persze mondhatnánk, hogy a nagy számok törvénye szerint több ember lesz rá kíváncsi, ha több lájk van az oldalunkon és több rajongó van a felületünkön. Ez sajnos így is van, viszont fontos tudnunk, hogy mivel az Instagram „lufi”-szerű működését egyre több értelmiségi felismeri, rájuk egyáltalán nem jellemző ez a magatartás és nem követik a többséget. A nagy számok szerinti döntés elsősorban a 14-15 évesek és az általános iskolai végzettségűek között jellemző. Ha ők a célcsoportunk, akkor persze hajrá!

Természetesen nem azt mondjuk, hogy minden influencer és minden Instagrammal foglalkozó cég használja ezeket az eszközöket és technikákat, csupán azt, hogy sajnos sokan és az utóbbi 1 évben nagyon megugrott a piacon lévő közel nulla gyakorlati tudással, tapasztalattal rendelkező marketinges cégek száma, akik ugyan jól hangzó néven adnak ki könyvet, e-bookot, alapítanak cégeket, de általában a fenti módszereket használják az organikus növekedések helyett. 

 A CIKK TELJES TERJEDELMÉBEN A TURIZMUS.COM MAGAZINBAN OLVASHATÓ, blogunkban pedig folytatni fogjuk az etikátlan befolyásoló eszközök és marketingeszközök bemutatását.

----------------------

A cikk írója Klausz Melinda, a kozossegi-media.com vezetője. 2006. óta foglalkozik céges közösségi média kommunikációval (igen-igen, az iwiw-en kezdte).

7 közösségi média különböző területeiről szóló szakkönyvet írt, cége a Magyar Marketing Szövetség 6 KKV-Marketing Gyémánt díját, a Turizmus szakma 5 #TSMA (Tourism Social Media Awards) szakmai díját kapta meg. 

Ha további közösségi média híreket szeretnél kapni, iratkozz fel chatbotunkra ITT!