Tudjuk, hogy a közösségi médiának rengeteg előnye és kihasználható lehetősége van, ezek közül most a közösségépítést szeretnénk kiemelni és bemutatni. Ha alaposan megtervezed a stratégiát, célokat állítasz fel és a hangsúlyt a vásárlóiddal ápolt kapcsolatokra fekteted, látványos eredményeket érhetsz el.

Gondoljunk csak vissza a késő 19. és kora 20. század közösségi életére. Hol gyűltek össze az emberek (főleg a vidéki lakosság) közösségként, információk megosztására? A templom mellett a legtöbb esetben a piacon, illetve az üzletekben. Ezek mellé gyakran párosult még a posta, valamint a bank, igen közel egymáshoz, így nem csoda, hogy a közösségi élet központja itt alakult ki. És íme, itt a példa: a korai vállalkozásoknak is volt közösségépítő ereje, nem is akármilyen. Felmerülhet a gondolat, hogy ez a koncepció biztosan nem működik a mai világban. Nos, ezzel vitatkoznánk. Bármelyik vállalkozás képes közösséget építeni a márkája köré, napjainkban a legtöbbször közösségi média marketing használatával, s ennek számos módja lehet. Ha okosan csinálod, az idődön és a figyelmeden kívül nem is kell sok minden mást belefektetni.

Nagyon fontos, hogy vállalatként is „közösséginek” kell lenni. Kommunikálni az emberekkel, reagálni a véleményükre, kapcsolatot tartani a hagyományos médiával és bloggerekkel. Egy olyan társaságot kell létrehozni, amelynek vonzereje van az abból kimaradók számára.

Különböző közösségek

Fontos kiemelni, hogy az online térben is sokféle közösség létezik, ha úgy tetszik, több mélységi fokozata van a közösségeknek. Ott vannak például a formális online közösségek, amiket lényegében csak az tart össze, hogy ugyanarra az oldalra regisztráltak, s nem is feltétlen igénylik a komolyabb interakciókat. A másik oldalon pedig ott vannak példaként a teljesen informális csoportok, például a fórumok tagjai, akiket már a közös érdeklődés és a hasonló gondolkodásmód is összeköt. Ez csak két példa volt, természetesen rengeteg féle közösség létezik még, különböző mélységű összetartással.

A közösségépítés semmiképp sem merev és beszabályozott folyamat. Attól még nem épül márkád köré összetartó közösség, ha kedvelőidnek lehetőséget adsz egy platformon történő regisztrációra. Valójában vállalkozásod már rendelkezik is közösségekkel: alkalmazottak, a jelenlegi ügyfélkör, üzleti partnerek, és még sorolhatnánk. Ezek mind-mind közösségek. Az első lépés nem más, mint indokot szolgáltatni, hogy beszéljenek rólad, terjesszék híredet a környezetükben élőknek. Az emberek egyébként is hajlamosabbak a hozzájuk közelebb állók véleményére támaszkodni, mint idegenekére.

A közösségépítés nem csak barátok szerzéséből áll

Azonban nem elegendő olyan embereket találni, akik kedvelik a termékedet, szolgáltatásodat, és beszélnek is róla másoknak. Ha egyszer bekerül a marketing is a képbe, akkor ez már az üzletről szól. A közösségeknek üzleti oldaluk is van, így a közösségépítés esetén is egy stratégiai megközelítést kell alkalmazni. Célokat kell kitűzni, eszközöket gyűjteni és mérhetővé kell tenni a sikert. Elég egyértelmű, hogy miért kell egy összetartó társaságot kialakítani márkád körül: minél többen kedvelnek, annál többekhez fordulhatsz, hogy terjesszék híred. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy meghallgasd a vásárlóidat. Részt kell venned a párbeszédekben, vásárlóközpontúnak kell lenned, nem márkaközpontúnak.

A sikeres közösségépítés kulcsa, hogy a fókuszt az eladásokról a vásárlókra kell helyezni, hiszen nem, ez a két dolog nem ugyanazt jelenti. Az eladások nagy része a pénzügyről szól, hogy a számok mindig kedvezően mutassanak. A vásárlók ezzel szemben a kapcsolatokról szólnak és éppen ezért hosszú távon értékesek a vállalat számára. 

A közösség mérése

Bár nem minden esetben egyszerű, azért nem lehetetlen a közösség mérése a social media-ban. Vegyük csak példaként a következőket:

• A rajongók, követők, olvasók számának növekedése
• Levelezőlistára feliratkozók számának növekedése
• Több rajongók által generált reklám, pozitív vélemény
• Növekvő hajlandóság a márka melletti felszólalásra, ha azt támadás éri

S ezeknek egyike sem a pénzügyi megtérülést célozza, egyértelműen a közösségépítésre fókuszálnak. A siker nem csak a vásárlók által elköltött összegben mérhető, hanem a vásárlók által produkált aktivitásban, a velük való kapcsolat minőségében is, s ebben az esetben az utóbbiakon van a hangsúly. Az elemző oldalak (például a Facebook elemző felülete) segítségedre lehetnek, hogy jobban tudd követni ügyfeleid, illetve a terméked iránt érdeklődők tevékenységét. Láthatod, hogy hány embert érnek el bejegyzéseid, kik alkotják a közönségedet, hányan kattintanak és látogatnak oldaladra. Ezek segíthetnek finomhangolni a stratégiádat. Természetesen nem lehet teljesen elvonatkoztatni az eladástól sem, hiszen a nagyobb közösség és aktivitás több vásárlást is eredményezhet, de nem ennek kell lennie a kiindulópontnak.

De mi történik, ha a versenytársak megjelennek a közösségben?

Ha először foglalkozol komolyabban a közösségépítéssel, felmerülhet a kérdés, hogy mi történik, ha egy versenytárs is megjelenik? Nos, a jó hír, hogy legtöbbször, ha a konkurencia megjelenik az általad felépített körökben, az azt jelenti, hogy ők még mögötted járnak, lehet, hogy nem is rendelkeznek saját közösséggel.

A közösségi média üzleti használata jobb esetben arra irányul, hogy a cég őszinte, jól átlátható és váráslóközpontú legyen. Ez a három pedig kiválóan ötvözhető, ha nyíltan is kapcsolatot kezdeményezel a versenytársakkal. Ha üdvözlöd őket és kulturált kommunikációt folytatsz velük, azzal azt a benyomást keltheted közösségedben, hogy te vagy a vezető szereplő és ezáltal megbecsültebbé válhat márkád. Minden a megfelelő magatartáson múlik.

Látható, hogy rengeteg mindenre kell figyelni, rengeteg tényezőt kell szem előtt tartani a közösségépítés során, ám ha elegendő energiát és időt fektetsz bele, mindenképpen kifizetődő lesz.

Te hogyan építed fel a saját közösséged?

Forrás: Forrás: Jason Falls, Erik Deckers: No Bullshit Social Media, Pearson Education, 2012