A közösségi média már évek óta szerves részét képezi mindennapjainknak és egyre többen aktívak az online világ ezen területén. Már nem mondhatjuk el, ahogy évekkel korábban, hogy ez a tinik, fiatalok szórakozása, hanem ma már az egészen fiataloktól, szó szerint gyerekektől kezdve az idős, nyugdíjas korosztályig nagyon sokan rendelkeznek közösségi média profillal valamelyik felületen. Lehet ez a Facebook, Instagram, Pinterest, TikTok, YouTube – attól függ, ki hol aktív, hogy ki milyen céllal használja az internet ezen lehetőségeit. Összességében azért még mindig a Facebook az, ami a legnagyobb népszerűségnek és felhasználószámnak örvend.

A közösségi média rendkívül gyors terjedésével, népszerűségének növekedésével pedig már többször felmerültek a kérdések, hogy milyen társadalmi következményei vannak az új technológiának. Vajon a neve alapján valóban közösséget épít, mivel felületet szolgáltat erre vagy inkább pont elválaszt minket egymástól, hiszen a való élet helyett csak online tartjuk a kapcsolatot? Vajon van köze a social media platformoknak ahhoz, hogy rengeteg tinédzser küzd szorongással, depresszióval, mert mindenhol csak mások tökéletes életét látják már egész fiatal, befolyásolható korban is? Vajon milyen következményei lesznek a szemre, testtartásra annak, hogy napjaink szülöttei már kisbabaként is telefont fognak a kezükben és úgy nőnek fel, hogy az internet, a digitális világ mindennapjaik szerves részét képezik?

Ezek mind rendkívül fontos kérdések és arra biztatunk mindenkit, hogy gondolja át, nézzen utána az egyes pozitív és negatív velejáróknak, amik a közösségi médiához tartoznak. Abban, hogy a jó vagy a rossz hatások vannak-e többségben, nem foglalunk állást, hiszen ez egy elég szubjektív kérdés és számtalan tényezőtől függ, melyek közül a legfontosabb talán a felhasználói szokások. Mert nagyon nem mindegy, mennyit, mikor, hogyan, miért, melyik közösségi médiát használjuk. Az okostelefonok általánossá, mindennapossá válása pedig végképp gyökeresen megváltoztatta, hogyan kommunikálunk. Mint minden technológiának, ennek is van pro és kontra oldala.

Egy olyan világban élünk, ahol rettentően felerősödik az összekötöttség az emberek között, hiszen a nap bármely szakában, pillanatában, a világ bármely pontjáról felvehetjük a kapcsolatot szó szerint bárkivel. Ha nem kapunk választ, akkor egyirányú marad a kommunikáció, de ettől függetlenól még bármelyikünk írhat egy privát üzenetet akár Rihannának is, csak nagy eséllyel sosem fogja látni. De a lehetőség megvan, hogy megtegyük. Ráadásul ma már kommunikálhatunk azonnali módon szöveggel, ábrákkal, szimbólumokkal, képekkel, videókkal. És nem csak előre felvett anyagokról beszélünk, hanem a szó szoros értelmében a valóságot is közvetíthetjük élő adásban vagy egy videóhívás segítségével.

Sőt, ehhez nem kell semmi extra, csak hogy kivegyük a telefont a zsebünkből, rányomjunk a kijelzőre és már indulhat is a kommunikáció akár több százezernyi emberrel egyszerre. Ezen technológia által sokkal közelebbinek kéne éreznünk magunkat az emberekhez, szeretteinkhez, ugyanis eddig sosem tapasztalt azonnalisággal érhetjük el a világ túloldalán élő rokonunkat is másodpercek alatt. De ez valahogy mégsem így van. A felmérések szerint távolabbinak érezzük magunkat családunktól, barátainktól, mint eddig. Nézzük meg ilyen szempontból: eddig, ha tudni szerettük volna, mi történt volt általános iskolai padtársunkkal, felhívtuk, beültünk egy cukrászdába és beszélgettünk egy jót. Ma már csupán ráírunk Messengeren, hogy van, küldünk pár üzenetet és véget ér a kommunikáció. Persze ez nem mindenki esetében van így, de valljuk be, elfoglalt mindennapjainkban mi is sokszor folyamodunk ahhoz, hogy ahelyett, hogy személyesen beugranánk valamelyik rokonunkhoz születésnapjára megköszönteni, csak írunk neki a Facebookon egy üzenetet.

A közösségi média előnyeihez tartozik, hogy amellett, hogy megkönnyítette áthidalni a távolságokat és korlátokat, gyors válaszlehetőségeket tesz lehetővé, ami által akár úgy is dolgozhatunk egy projekten, hogy munkatársainkkal nem is egy földrészen tartózkodunk. Azonban magányosabbá tehet a social media, ha minden személyes interakciót kivált az online megoldás.

Most nemrégiben, a koronavírus helyzet kapcsán ezt élesben is megtapasztalhattuk. Itthon kellett maradnunk és nem, nem voltunk teljesen elzárva a világtól, hiszen az interneten kitárul a világ és bárkivel beszélhettünk, videóchatelhettünk, rengeteg digitális elfoglaltságot találhattunk magunknak – mégis felüdülésként hatott, amikor az ember elmehetett a boltba bevásárolni és váltott pár szót a pénztárossal. Mert végre nem egyedül vagyunk, élő szóban is tudunk beszélni, szemtől szembe. És habár bármely családtagunkkal beszélhettünk a telefonon keresztül reggeltől estig, sőt láthattuk is a képernyőn őket, mégis felüdülés volt ennyi hét után újra meglátogatni személyesen a nagymamát, ugye?

Érdekes ez a paradoxon, hogy minden és mindenki azonnal, gyorsan, bármikor elérhető és mégis elszigetelve érezhetjük magunkat. Azonban ezzel semmi gond sincs, emberi természet, hogy vágyunk más emberek társaságára, a való életben zajló kommunikációra. Fontos, hogy ügyeljünk gyermekeink kommunikációs szokásaira is, hogy mindenképp megtanulják a való életben való beszélgetés, társalgás fontosságát és ne csak az online felület legyen az elsődleges, ahol tartják a kapcsolatot barátaikkal, ismerőseikkel.

Szóval a közösségi média jó, sőt nagyon jó, de kell, hogy legyen egy határa a felhasználásának. Néhányunknak már-már szüksége lenne egy méregtelenítésre, csak ezúttal nem étkezésünkben, hanem közösségi média felhasználásunkban.

Próbáljunk apró lépésekben haladni, például figyeljünk rá, hogy étkezések közben ne nyúljunk a telefonunkhoz, számítógéphez. Fogadjuk meg, hogy minden egyes nap beszélünk valakivel élő szóban is, nem csak a telefonon vagy Messengeren, Skype-on, Viberen, WhatsApp-on vagy bármely más hasonló alkalmazáson keresztül. Amikor pedig beszélgetünk valakivel, ne legyen a kezünkben a telefon. Ezek az apró lépések már jók kiindulópontnak, ha úgy érezzük, hogy minket is beszippantott a digitális világ. Próbáljuk meg jobban menedzselni az időnket és napirendünkben azt is határozzuk meg, mennyi időt akarunk maximum elütni a közösségi platformokon és erre tudatosan ügyeljünk is! A mentális egészségünk érdekében fontosak a valós kapcsolatok, hogy közel érezzük magunkat másokhoz, legyenek élő, valódi interakcióink és ne csak a képernyők mögött töltsük napjainkat.

Amennyiben egy kis segítségre van szükséged a digitális detox terén, ajánljuk Neked Facebook-csoportunkat: https://www.facebook.com/groups/471260730457434/

és persze öröknaptárunkat is, melyben minden napra egy új kihívás jut: https://www.kozossegimediakonyv.com/koenyveink

Forrás: https://thecostaricanews.com/is-social-media-bringing-people-together-or-tearing-them-apart/