Szerinted a gépek képesek utánozni az emberi gondolkodást?
A turing teszt egy híres kísérlet, amely a következőt állítja: ha egy ember öt percen át beszélgetni tud egy géppel anélkül, hogy felismerné, hogy Ő ténylegesen egy géppel beszél, akkor a számítógép átment a teszten.
A teszt alapjait 1950-ben Alan Turing fektette le, és ez szolgált a mesterséges intelligencia kialakulásának egyik fő alappillérének. Ő volt az első, aki elgondolkodott azon a kérdésen, hogy vajon a gépek képesek lennének-e utánozni az emberi gondolkodást. Azonban fontos tisztázni, hogy ha a rendszer képes olyan választ adni, amiből Te azt tudod leszűrni, hogy a berendezés megértette a kérdést, az nem biztos, hogy ténylegesen így is van.
Turing tesztje számos tudóst inspirált arra, hogy igenis vizsgálni kell az emberi tulajdonságokat és meg kell próbálni olyan számítógépes rendszereket létrehozni, amely hasonló az emberi gondolkodáshoz.
Azonban felmerült egy kisebb vita a kutatók között méghozzá, hogy sokuk szerint többek között a Chat GTP nem azon a logikán dolgozik, mint ez emberi elme. Azt már tudjuk, hogy számos mesterséges intelligenciára épülő rendszer képes meggyőző esszéket írni és folyékonyan csevegni, ezáltal szinte megkülönböztethetetlenek az emberektől. Ám van, amit még ők sem tudnak! Ilyen például az egyszerű vizuális, logikai rejtvények megoldása.
,,Egy képernyőn elhelyezett, élénk színű blokkok sorozatából álló tesztben a legtöbb ember felismeri az összekötő mintákat. A GPT-4, a ChatGPT chatbot és a Bing keresőmotor mögött álló mesterséges intelligencia rendszer legfejlettebb változata azonban a rejtvények alig egyharmadát találja el helyesen a minták egyik kategóriájában, egy másikban pedig mindössze 3 százalékát – derül ki a kutatók idén májusban közzétett jelentéséből.”
Tehát ezen rendszereknek is vannak hibái, vakfoltjai és sokszor képtelenek az absztrakt gondolkodásra.
Most akkor a Turing-teszt halott?
Alan Turing brit matematikus, akkoriban mikor még maguk a számítógépek is gyerekcipőben jártak, akkor fogalmazta meg elméletisíkon az ún. imitációs játékot, melynek alap kérdése, hogy a gépek tudnak-e gondolkodni? Észre vehető-e ha mi egy számítógéppel folytatunk kommunikációt?
Hugh Loebner üzletember évtizedeken keresztül finanszírozta az ún. Loebner-díjat, mely keretében került megrendezésre évente a Turing-teszt, mely során emberi bírák szöveges párbeszédet folytattak le számítógépekkel és emberekkel egyaránt, majd megpróbálták kitalálni, hogy melyik beszélgetőpartnerrel is beszéltek. Ezek az összejövetelek 2019 után szűntek meg, Hugh Loebner halála végett, illetve az anyagi javak szűkössége miatt, így a tesztelés nem folytatódott.
Benchmarking
Alapvetően a benchmarking folyamatot általánosan úgy írhatnánk le, hogy egy vállalat különböző funkcionális területéről származó folyamatait és eredményeit veti össze egy vagy több vállalat hasonló jellemzőivel, és ezáltal fény derül a racionalitásra és terítékre kerülhetnek a teljesítménynövelési lehetőségek.
Hasonlóan kell ezt elképzelni a mesterséges intelligencia esetében is.
,,A kutatók jellemzően az AI-rendszereket olyan benchmarkok segítségével értékelik, amelyek célja a teljesítmény értékelése bizonyos képességek, például a nyelvi képességek, a józan ész és a matematikai kapacitás tekintetében.”
Egyre inkább az embereknek szánt szakmai vizsgák felé fordulnak és például a Chat GPT-4 esetében már különböző egyesült államokbeli középiskolás anyagokból kell ,,jelesen” vizsgázni a mesterséges intelligenciának. De meg kellett mérettetni-e magát ügyvédi vizsga, klinikai tudás és egyéb standard tesztekben is. Meglepő eredmény született például az ügyvédi vizsga keretében, ugyanis a Chat GPT olyan eredményt ért el, melyek az emberek legjobb 10%-a szokott ezen a vizsgán.
Ti mit gondoltok erről? El tudnátok beszélgetni egy számítógéppel percekig anélkül, hogy rájönnétek, valójában kivel is beszéltek?
Források:
https://atozofai.withgoogle.com/intl/hu/turing-test/
https://ictglobal.hu/technologia/uj-technologiak/a-chatgpt-megolte-a-turing-tesztet/
