Az utóbbi időszakban gyakran találkozhattunk azzal az újonnan fennálló jelenséggel, hogy politikai szereplők online felületeken folytatják az addig offline, személyesen megtartott tárgyalásaikat. Számos esetben engedtek betekintést a politikusok követőik számára az ilyen módon megtartott tárgyalásokra - többen osztottak meg részleteket online megbeszéléseikből a közösségi média felületeiken, akár rövid videó, vagy kép formájában.

 A jelenség velejárója, hogy napjainkra megszületett a Zoom-diplomácia kifejezés, ami az egyik legkedveltebb videokonferencia platformon történő online módon folytatott diplomáciai tevékenységekre, politikai tárgyalásokra utal.

Lássunk néhány példát erre:

Foreign Policy in times of #covid_19: @HeikoMaas discussed today in a videoconference with his counterparts from ��, �� , �� & ��about efficient measures & close cooperation for the containment of the Coronavirus. pic.twitter.com/QXOqo2GB66

— GermanForeignOffice (@GermanyDiplo) March 13, 2020

Alhamdullilah managed to have a video conference with HH Prince @FaisalbinFarhan, the �� Minister of Foreign AffairS. Both acknowledged that we couldn't link up physically due to #COVID19 but it was important for relations between Malaysia and KSA to get back on the right track. pic.twitter.com/jzWonTquEi

— Hishammuddin Hussein �� (@HishammuddinH2O) March 19, 2020

This morning I chaired the first ever digital Cabinet.

Our message to the public is: stay at home, protect the NHS, save lives. #StayHomeSaveLives pic.twitter.com/pgeRc3FHIp

— Boris Johnson (@BorisJohnson) March 31, 2020

Online tárgyalás – helyettesítő vagy kiegészítő?

Az, hogy vajon hatékonyan helyettesíteni tudják-e az online tárgyalások a klasszikus módon lefolytatott megbeszéléseket, állandó vita tárgya. Ezzel kapcsolatban a szakemberek eltérő módon gondolkodnak.

Mint ahogy a digitális diplomácia fogalmával foglalkozó cikkünkben már kitértünk rá, természetesen az online módon folytatott kommunikáció nem tudja teljes mértékben leváltani az offline, megszokott tárgyalásokat, azonban ebben a pandémiás helyzetben egy remek alternatívaként szolgálhat a rákényszerült politikusok számára.

De lássuk, hogyan is vélekednek a témáról a szakemberek.

Az idei évben megrendezésre kerülő tanácskozások (többek között a G-7, G-20, az IMF és a Világbank) mind online térben kerültek megrendezésre, ami ezeknek a konzervatív intézményeknek a munkatársait meglehetősen sokként érte.

A legnagyobb mértékben azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsánál ütközött ki az online tárgyalásokra való átállással kapcsolatos probléma. Az intézmény ugyanis már a koronavírus következtében kialakult helyzet miatt hetekig megbénult. Míg a BT tagjai az online tárgyalások szükségességét szorgalmazták, addig mások, többek között például Oroszország is a hagyományos tárgyalások megtartását támogatták. Az oroszok legfőképpen az online térben tartott megbeszélések személytelensége miatt álltak ki a klasszikus módon folytatott diplomáciai kommunikáció mellett, véleményük szerint ugyanis a személyes találkozást és a terem hangulatát semmiképpen nem tudja pótolni egy videokonferencia.

Végül nem az orosz hang győzött, és az intézmény elkezdte online tárgyalásait. Azonban más országok képviselői is felszólaltak a videokonferenciák ellen. Az oroszok véleményét osztotta Észtország ENSZ-nagykövete is, aki az orosz érveken túl kiemelte azt is, hogy a WhatsAppon tartott kommunikáció egyáltalán nem ér fel egy folyosón zajló személyes beszélgetéssel, ahogy a videokonferenciák sem állják meg a helyüket. A képviselő a gesztusok, arckifejezések, fintorok és hanghordozás fontosságával is érvelt. Egy veterán szingapúri diplomata, Ashok Mirpuri is az online tárgyalások ellen lépett fel: véleménye szerint a diplomaták közötti kommunikáció célja a bizalmas kapcsolatok ápolása és a diszkrét információk, álláspontok cseréje, amire szerinte nem biztosít megfelelő terepet az online tér. Az osztrák Martin Weiss kiemelte, hogy egy teljesen más csoport-dinamika figyelhető meg az online videokonferenciák esetében: nincs akkora nyomás a megállapodás irányában, mint ha a felek egy szobában ülnének. Weiss elmondta, hogy az online tárgyalások nagy veszélye szerinte az, hogy nagyon könnyű a képernyő mögé elbújni, ami akadályozza a megbeszélések hatékonyságát.

Bár – amint láthattuk – számos szakember és diplomata a Zoom-diplomácia ellen tette le a voksát, de be kell látnunk, hogy az általuk felsorakoztatott érvek ellenére is, az online tárgyalások ebben a koronavírus okozta helyzetben valamilyen szinten bizony megállják a helyüket. Természetesen nem helyettesíthetik a hagyományos tárgyalási kereteket, de egy megfelelő alternatívaként funkcionálnak abban az esetben, ha a személyes találkozások ideiglenesen nem megoldhatók.

Források:

• https://www.politico.com/news/2020/04/16/zoom-diplomacy-coronavirus-188811
• https://hirlevel.egov.hu/2020/04/20/a-heten-olvastuk-digitalis-diplomacia-2020-aprilis-20/