2021. okt 30.

Beperelték a Google-t? – Te láttad már a Millió dolláros forráskódot?

írta: Sáringer Viktória

A Millió dolláros forráskód 2021. októberében jelent meg a Netflixen, így egy igen friss minisorozatról beszélhetünk. A történet aköré összpontosul, hogy néhány fiatal bepereli a Google-t és az az álláspontjuk, hogy a techóriás cég tőlük lopta a Google Earth ötletét. Érdekesség, hogy az új Netflix remekműnek számtalan magyar vonatkozása is van.

Na, lássuk is, miről szól!

1994-ben néhány fiatal bemutatta a Terravisiont, ám ennek a forráskódja később valahogyan rossz kezekbe került. 2005-ben jelent meg a Google fejlesztésében a Google Earth elnevezésű program. Ez egy ingyenes számítógépes program, amit virtuális földgömbként használhatunk, ami tulajdonképpen a Föld háromdimenziós modellje. Emellett mértékhelyes műholdképek, légi felvételek és térinformatikai adatok is színesítik, a Föld minden részéről leolvashatók a földrajzi koordináták.

A német fejlesztők úgy érezték, hogy a cég tőlük lopta az ötletet és nem hagyták annyiban: beperelték a Google-t. Habár abban a korban, amikor a film játszódik, még nem mindennapos és megszokott dolog az internet, mint napjainkban, a fiatalok már sejtették, hogy hamarosan kiemelt szerepet kap majd az online tér és szinte minden tevékenység színtere a digitális világ lesz.

Főhőseink nehéz helyzetben vannak, ugyanis habár van remek ötletük, van megfelelő tudásuk a feladat megugrására, ám a pénz és a támogatás hiányzik. És ráadásul egy óriáscég beelőzi őket, akik bizony nincsenek források hiányában. Még a pereskedés sem egyszerű.

A sorozat négy részben tárja fel előttünk a történetet, s emellett készült egy dokumentumfilm is. Mindkettőből kiderül, hogy a Terravision jócskán megelőzte korát és erre az ötletre akkor még nem állt készen a világ. A számítógépek, a technológia, az internet még egyáltalán nem volt fejlett, nem terjedt el és emiatt a legtöbben nem is értették meg, mekkora jelentőségű is volt valójában a Terravision.

Mutatjuk a sorozatelőzetest is:

Valóság vagy fikció?

Kicsit úgy mondanánk, hogy mindegyik. Ugyanis valós tényeken alapul, de nem dokumentumfilm, hanem játékfilm. A sorozat végén felbukkanó feliratokból kiderül, hogy bírósági dokumentumok és a négy alapítóval folytatott beszélgetések alapján készült a megfilmesítés, illetve kapcsolódik hozzá egy 26 perces dokumentumfilm is, amelyben az eredeti szereplők is megszólalnak.

Vannak adatok, amik különböznek a valóságtól: például a két főszereplő kitaláció. A Terravision valódi alapítói négyen voltak, de ehelyett a sorozatban két fiatalt látunk, akiknek a neve nem egyezik a valódi alapítók neveivel.

Az algoritmust megszerző(?) amerikai férfi is kitalált személy. A dokumentumfilm szerint valóban találkoztak a fejlesztők valakivel, akinek megmutatták a programot, ám az nem derül pontosan ki, hogyan is került a valóságban rossz kezekbe a program.

Mi köze van hazánkhoz?

A millió dolláros forráskódot Magyarországon is forgatták. Történt forgatás a Korda Stúdióban, de néhány ismerős város is megjelenik. Például amikor Berlinben játszódik a sorozat, azt Salgótarjánban rögzítették, az MTVA épülete pedig az amerikai bíróságot jelképezi a filmben. Nem csak a tájak és a közeg tűnhet úgy, mintha már láttuk volna valahol, ugyanis magyar színészek is feltűnnek a filmben, habár csupán pár másodpercre, ilyen például Bakonyi Csilla is.

A stábmunka során magyarokat is alkalmaztak és helyi statiszták is bekerültek a minisorozatba.

A forgatás kulisszái mögé a NOOL-nak hála egy kis betekintést is kapunk: