Hogyan csökkentsük a közösségi média stresszt?
Az elsőre furcsának tűnő kérdés sajnos nem újkeletű. A közösségimédia-stressz szindróma (Social Media Stress Disorder vagy másnéven az SMSD) alatt a technológiai eszközök , a Facebook, Youtube, Twitter, Pinterest vagy éppen az Instagram okozta mindennapi stresszt értjük . Számos orvosi tanulmány foglalkozik már a közösségi média okozta feszültség és szorongás tüneteinek kutatásával.
Az edinburgh-i Napier Egyetem kutatási eredményei szerint (BBC, 2011.) minél több ismer ő ssel rendelkezik valaki é s min é l t ö bb id ő t tölt a Facebookon, ann á l nagyobb stresszt é l á t. A feszültség jellemzően abból fakad, hogy a közösségi média felhasználói úgy élik meg, mintha figyelné őket a „nagy testvér” és mintegy ...
A családunkkal és barátainkkal töltött pillanatok, fontosak az életünkben, de sajnos nem mindig tudjuk kivitelezni, hogy fizikailag is egymás társaságában legyünk. Itt jön képbe a virtuális valóság varázslata!
Akár szeretjük, akár nem, az emojik (mert nem mindegy, hogy emotikon vagy emoji) bizony elég népszerű kommunikációs formává váltak. Tény, hogy sokkal kevesebb karaktert kell felhasználnunk, kifejezhetjük vele érzéseinket, amiket hosszasan szavakba is önthetnénk, de miért tennénk, ha van rá egy jelünk? A legtöbb helyen – talán a LinkedIn kivételével – már elfogadott forma.
Minden folyamatosan változik és megújul. Ezt vagy szeretjük, vagy nem. Mutatjuk az aktuális, közelmúltban létrejött újdonságokat, amiket a Youtube-on használhatsz.
Már írtunk Nektek arról, hogy a Facebook szeretne egyre nagyobb hangsúlyt fektetni a videókra. Ezzel kapcsolatos cikkünket
Tudtad, hogy mostantól 10 ezres nézettségi számot kell elérned ahhoz, hogy fizessen a Youtube a videóidért? Bizony. Ezt a szabályt a „hamis” felhasználók ellen hozták létre.
Rohanunk, vásárlunk, megtetszik, kosárba, visszatesszük, mégsem, megvesszük és ez így megy tovább és tovább. A fenti szituáció bizonyára mindegyikőnkkel előfordult már életében legalább egyszer. Sokunknál megfigyelhetőek az impulzusvásárlás, vagy éppen az új iránti kíváncsiság, az árérzékenység jelei.
Rossz hír, de talán nem újdonság, hogy sajnos a hirdetéseink is hamar elfáradhatnak. Ezt onnan tudhatod, hogy egyre kevesebben kattintanak a hirdetésedre vagy növekszik a kattintási érték, vagyis egyre drágul a hirdetésed minden egyes kattintása.
Online-térben mindenki egy egyedi azonosítóval ellátott „adathalmaz”. A digitális lábnyom mindazokra az adatokra és információkra vonatkozik, amelyeket az egyén az internet használata során megmutat önmagából és amelyből következtetni lehet a tevékenységére .
Napjainkban ma a legtöbben már mindenre a mobilunkat használjuk. Böngészésre, útvonaltervezésre, ajándék keresésre, zene hallgatásra, inspiráció keresésre… mindent megtalálunk egy helyen. És igen. Vásárolni is legtöbben már a telefonon keresztül szoktak. A kérdés a következő!