Sok szülő aggódik, hogy a technológia milyen hatással van a kisgyermekek fejlődésére. A gyermekek óvodás korban rengeteg új szociális és kognitív képességet vesznek fel és természetesen nem a legjobb, ha egy ilyen fiatal gyermek órákat tölt a tabletet bámulva. Sok szülő félti kisgyermekét, azonban arra is figyelmet kell fordítanunk, hogy már tinédzser korú gyermekünkre milyen hatással van a technológia rendszeres használata. Ez sokkal intenzívebb, mint amikor egy 3 éves játszik az édesapja telefonjával és komolyabb hatása is lehet a még mindig fejlődő személyiségre. A szakértők aggódnak, hogy a közösségi média és a virtuális üzenetek, amik már szerves részét képzik a tinédzserek életének, hozzájárulnak a szorongás és az alacsony önbecsülés kialakulásához.

És valóban van ok az aggodalomra, ahogy az egy felmérésből is kiderült, melyet a Royal Society for Public Health végzett. 14 és 24 év közötti fiatalokat kérdeztek az Egyesült Királyságban, hogy hogyan hatott a közösségi média az egészségükre és a jólétükre. A kutatás eredményeként kiderült, hogy a Snapchat, Facebook, Twitter és Instagram közösségi oldalak mind erősítették a depressziót, szorongást, a magány érzését.

Indirekt kommunikáció

A tinik a mesterei annak, hogy lekössék magukat az iskola végeztével felszabaduló óráikban. Sőt, egyesek akár még a lefekvési idő után is online vannak. A telefonjukat bámulják, üzengetnek, tartalmakat osztanak meg, videót néznek, kommentelnek, görgetik a közösségi oldalakat és így tovább. Persze azelőtt is mindig lefoglalták magukat a fiatalok, hogy megjelent volna az Instagram, de ők anno inkább telefonálva kommunikáltak vagy személyesen lógtak együtt a plázákban, játszótereken, a szabadban. Ez is úgy tűnhetett, hogy csupán felesleges lógás, időtöltés, azonban eközben a tinédzserek kísérleteztek, tapasztalatokat gyűjtöttek, új képességeket sajátítottak el, amikből a mai gyerekek kimaradnak. A mostani, modern tinik a kommunikáció nagyrészét egy telefont nézve teszik meg, ahelyett, hogy egy másik személyre néznének közben.

Mi, emberek nagyon jók vagyunk abban, hogy a szociális jegyeket felismerjük és olvassunk másokban. Azonban a mai gyerekek a technológia hatására nagyon fontos szociális képességekről maradnak le. Az üzengetés, online kommunikáció hátráltatja a nonverbális jelek megértését. A testbeszéd, arckifejezés, hanglejtés mind olyan dolgok, amik nem részesei a digitális térben zajló szöveges üzenetváltásoknak.

Ez egyfajta akadályt képez a tiszta, valóságban létrejövő személyközi kommunikációban. Nem csak az egyes jelek megfigyelésének, olvasásának és megértésének képessége csökkenhet, de maga a fiatal sem használ nonverbális jeleket mindeközben. Valószínűleg nincs olyan közöttünk, aki ne küldött volna nevetős emotikonokat úgy, hogy közben rezzenéstelen arccal ült.

Rizikó

A fiatalok felnövésének egyik kulcsfontosságú eleme a barátok szerzése. Ez kockázatokkal jár – az is, hogy egy új barátságot hozzunk létre, de az is, hogy fenntartsunk egy már meglévő barátságot. Amikor problémák merülnek fel (legyen az kicsi vagy nagy), bátorság kell hozzá, hogy őszinték legyünk az érzéseinkről és meghallgassuk a másik személy mondanivalóját is. Annak megtanulása, hogyan jussunk túl ezeken és hogyan építsünk ki kapcsolatot egy másik személlyel, ijesztő, ugyanakkor rendkívül fontos része a fejlődésnek. Az egészséges önbecsülés része, ha tudjuk, hogyan mondjuk ki mit gondolunk és érzünk, még akkor is, ha nem értünk egyet a másik személlyel.

De amikor a barátságok online kötődnek szöveges üzenetek által, kimarad az egészből a kommunikáció személyessége. Egyszerűbb a dolog, ha csak üzengetésről van szó – élőben, szemtől szemben nehezebb helyzetben vagyunk. Online nem hallod vagy látod, hogyan hat mondandót a másik személyre és több idő is adódik, hogy kitaláljuk a választ, mintha élő időben kommunikálnánk. Egyesek a telefonhívásokat is túl intenzívnek tartják, hiszen ez a direkt kommunikáció már kevésbé jellemző felnövésük során és ijesztő lehet.

Ha a gyerekeknek nincs elég lehetőségük gyakorolni a direkt kommunikációt szemtől szemben az emberekkel, élő időben, néhányuk talán a későbbiekben szorongani fog a kommunikáció ezen elsődleges formájától – az élő beszédtől. Ez pedig hatással lehet az iskolai teljesítményre, a munkahelyre és a romantikus kapcsolatokra is.

Kegyetlenség a digitális térben

A másik nagy veszély, ami az indirekt kommunikáció hatására került előtérbe az, hogy könnyebb kegyetlennek lenni. Sokan írnak olyan dolgokat online, amit a valóságban soha, semmilyen körülmények között sem mondanának ki. Viszont pár kattintás, kész az álprofil és ki lehet adni a mélyen felgyülemlett fájdalmat, indulatot másokon, és semmilyen következménnyel nem kell szembenézni. Emiatt felbátorodnak a fiatalok és bele sem gondolnak abba, az például mit eredményezne, ha személyesen mondanák ki azt a pár mondatot, amiből a kommentjük állt. Egy mocskolódó komment, aztán továbblépnek, el is felejtik, nem foglalkoznak azzal, milyen hatással van ez bárkire – arra, akinek szánták a kommentet vagy bárkire, aki olvassa. A való életben egyesek sosem mernek ellenkezni, nem egyetérteni, ami elfojtáshoz vezet, ez pedig ahhoz, hogy arctalanul, online éljék ki magukat.

Arra kell szülőként törekednünk, hogy megtanítsuk gyermekeinknek, hogy az egyet nem értés nem veszélyezteti a kapcsolatot. Mindenkivel előfordul, hogy eltérő véleményen van – ezzel nincs semmi gond, amíg rendes keretek között tudnak erről a felek kommunikálni.

A lányok ebből a szempontból nagyobb veszélyben vannak, ők inkább vannak arra szocializálva, hogy más emberekhez hasonlítsák magukat. Az alacsony önbecsülés sok esetben áll az ilyen viselkedés mögött. Az agresszió sokszor származik a bizonytalanságból, önbizalomhiányból és abból, ha valaki nem érzi jól magát a saját bőrében. Egyesek mások kedvét igyekeznek elrontani, értékeiket leszólni, bántani másokat, hogy önmagukat jobban érezzék. Ilyen például, ha valaki úgy érzi van rajta pár felesleges kiló, amitől nem tartja saját magát szépnek és ezért a vékonyabb lányok képe alá kommenteli, hogy mégis micsoda csontkollekció. Ez igazából nem a másik személye ellen irányul, csupán a saját rosszérzését vetíti ki másra.

A cyberbullyingről itt írtunk korábban.

Arról, hogyan védd meg gyermeked a netes zaklatástól pedig itt olvashatsz.

Csak a látszat számít?

Mindenki elfogadásra vágyik és arra, hogy mások kedveljék. Néhány tinédzser jobban ügyel imidzsére, mint a politikusok, akik indulnak a választásokon. A tinik kedvelésekben, hozzászólásokban „mérni” is tudják, mennyire tetszik az embereknek a megosztott tartalom, így visszajelzést is kapnak. A fiatalok képesek órákon át dolgozni egy fotón: elkészülődnek, hogy jól mutassanak, lőnek száz képet, majd órákon át válogatnak, szerkesztenek, agyalnak a képleíráson, mire feltöltik a digitális térbe. A nyomást külön erősíti, amikor a fiatalok végiggörgetik közösségi oldalaikat és azt látják, mindenki milyen jól néz ki, milyen tökéletes élete van – főleg, ha influencereket is követnek, akiknek legtöbbje a tökéletesség látszatát kelti.

A tökéletesség látszatáról az interneten itt írtunk.

Mit tehetnek a szülők?

Mind tudjuk, hogy a lista nem teljes, hiszen még rengeteg veszély leselkedik a befolyásolható tinédzserekre: megbízhatatlan influencerek, cyberbullying, zaklatás, rossz szándékú felnőttek. A felnőttek, szülők tehetnek azért, hogy minimalizálják a kockázatot, amelyet a ma már életünkből kihagyhatatlan közösségi média jelent.
Először is a jó példa mutatása rendkívül fontos és erről sokan megfeledkeznek. A gyerek egész nap a telefont nyomkodja, akkor is, ha épp hozzá beszélsz? Mielőtt leszidod, gondold végig, nem tőled látta-e ezt a viselkedést. Ez csak egy példa, de rengeteget számít, hogy megmutassuk gyermekeinknek, hogyan is néz ki az egészséges, kiegyensúlyozott internethasználat. A gyerekek arcunkat lássák, ne azt, ahogy a telefon fölé görnyedünk és fél percenként frissítjük az e-mailjeinket, Facebook kezdőoldalunkat.

Jó ötlet, ha technológia-mentes zónákat hozol létre a lakásban, ahol senki sem használhatja a telefonját. Bizony, még Te sem! Például először legyen ez az étkezőasztal, majd a tapasztalatok alapján változtathatsz a zónákon. Add meg a teljes figyelmedet gyermekednek! Lehet, hogy áldozatokat kell hoznod, de ne azt lássa gyermeked, hogy mindig a telefont bújod – még akkor sem, ha tényleg fontos dolgot kell megnézned. Mielőtt munkába indulnál, még otthon a kávé mellett elolvasod emailjeidet, a friss híreket? Gyermeked pedig magába reggelizik, mert Te a képernyőt választod? Kelj fel korábban vagy ha van lehetőséged, utazás közben ellenőrizd postafiókod és tölts inkább pár percet gyermekeddel. Fontos, hogy beszélgess gyermekeddel szemtől szemben, élő időben, hogy fejleszd ezen képességeit. Sokkal jobb, ha az rögzül benne, hogy reggelente együtt esztek, beszélgettek, mintha az lenne a megszokott, hogy némán ültök egymás mellett a képernyőket bámulva. Hangsúlyos, hogy gyermeked tudja, hogy rád számíthat, bármikor meghallgatod, segítesz és a teljes figyelmed az övé.

Amennyiben Neked magadnak is szükséged van egy kis Digitális Detoxra, hogy több időt szánj gyermekedre, próbáld ki kihívásunkat öröknaptárunk segítségével!

Forrás: https://childmind.org/article/how-using-social-media-affects-teenagers/