Rontja a memóriát a Google...
...no meg a Youtube, Instagram, Facebook és társaik. Mivel minden adatot és információt könnyűszerrel elérünk az interneten, s ha problémánk van, bármilyen közösségi média felületen gyorsan válaszol ismerőseink közül valaki, a memoriterezés, s így agyunk memóriájának használata is háttérbe szorul (Doidge, 2011.). Minél kevésbé használjuk és „ingereltetjük” agyunkat, annál kevésbé fogunk tudni emlékezni a dolgokra és ez az öngerjesztő ördögi kör megnövelheti az Alzheimer- és a Parkinson-kór kockázatát is.
Az agyi kapacitások háttérbe szorulását az internetes keresők jelenléte is erősíti. Ha valamire nem tudunk válaszolni, előbb fordulunk sokszor a Google-höz, mint a saját memóriánkhoz . A kereséseknek köszönhetően ...
Kanadában már átláthatók a politikai hirdetések
A közösségi média felületeket napjainkban hatalmas érdeklődés övezi, amíg a Facebook havonta 1,920 millió aktív felhasználóval számolhat, a Twitteren 330 millió ember van fent, akik naponta 500 millió bejegyzést tesznek közzé (Socialbakers, 2017.). A felhasználó által követett oldalak tartalmai azonban nem tudnak 100 százalékban megjelenni az adott felhasználó hírfolyamán, mivel az oldalak megjelenítési képessége véges és a felületek szeretnék hogy minél több minőségi időt töltsön a felhasználó a felületen, emiatt előválogatni kénytelenek. Az előválogatás a Facebook esetében az Edge Rank algoritmus segítségével történik, amely pontosan meghatározza mi tartozhat az adott felhasználó érdeklődési körébe és mi nem.
Multitasking nem létezik. Clifford Nass, a Stanfordi Egyetem oktatója szerint (Rosen, 2012.) tévesen beszélünk multitaskingról , ilyen esetben ugyanis csupán arról van szó, hogy az illető több feladat között tud gyorsan váltogatni, mindig az adott feladatra koncentrálva. Mivel az egyszerre több irányú koncentráció igen megerőltető, a figyelem kitartóereje igencsak csökken. Ez a kitartóerő csökkenés figyelhető meg az oktatásban is: egy negyvenöt perces órát követően 10 évvel ezelőtt még a diákok az elhangzottak közel 100%-át fel tudták idézni, napjaikban ez a visszaidézési arány 75%-ra süllyedt.
Ki az, aki, bármikor is elolvasta az adatkezelési szabályzatot, amikor regisztrált a Facebookra, Instagramra, twitterre? De menjünk tovább: ha keresett a Youtube-on vagy a Google-n? Pedig minden egyes internetes kattintással, érdeklődéssel, kereséssel is információkat szolgáltatunk ki magunkról és akkor még nem beszéltünk a lájkokról, hozzászólásokról, arról, hogy az egérmutató milyen információtartalom felett áll meg 2-3 másodpercig, hol és milyen mobileszközt használunk – merthogy ezek is fontos információk, sőt ezek az ún. digitális lábnyomaink.
Az álhírek terjedését a közösségi média idézte elő? Korántsem! Az álhírek használata a közéletben nem újkeletű. Az 1800-as években Thomas Jefferson és John Adams kampánya során az egyik jelölt azzal vádolta meg a másikat, hogy hermafrodita és emiatt alkalmatlan az elnökségre. Persze lehet egy hamis hírre rátenni egy lapáttal, ahogyan ebben az esetben is történt, így viszontválaszként érkezett, hogy a valóságban indián és mulatt szülők gyereke a jelölt és szolgálólányokkal alszik.
A Facebookot számtalan kritika érte a tavalyi amerikai elnökválasztás kapcsán, emiatt mindent megtesz annak érdekében, hogy javítson az imázsán.
Amikor a vállalatok rájöttek a Facebook üzleti célú használatára, megörültek annak, hogy itt aztán bárkit el tudnak érni. Legyen akár másik földrészen, nő vagy férfi, fiatal vagy idős, célzott kampányok hadát indíthatjuk útjára a megfelelő célcsoportnak. Ám sok vállalat mégsem tudja sikeresen használni ezt a lehetőséget, mert nem tudja, hogyan is érdemes céloznia.
A vállalati profilunk frissítése, naprakészen tartása nem hanyagolható el különösen manapság. Az emberek rengeteg időt töltenek a közösségi appokon és a nem megfelelő információ rombolja az imázsunkat. A következőkben 13 egyszerű módot mutatunk a fejlesztésre, melyek kevesebb mint egy óra alatt elvégezhetők.