A japánok máshogy mosolyognak az interneten is...
Az első emotikonról (vagy szmájliról, eredeti, angol írása szerint: smile-ról) több legenda terjeng. A legismertebb verzió szerint először a New York Herald Tribune 1953. március 10-i számában használták a jelet a Lili című film hirdetésében:
Today
You'll laugh :)
You'll cry :(
You'll love <3A második legenda szerint az emotikon eredetijét Harvey Ball találta ki 1963-ban, amikor egy biztosítótársaság számára készített reklámot.
Bár a horizontális megjelenítés stimmel, a valóságban azonban a jeleket nem írásjelekből rajzolták meg.
Az első horizontális, írásjelekből megrajzolt mosolygó fejet 1982-ben alkotta meg Scott. E. Fahlman, a Carnegie Mellon Egyetem oktatója kettőspont, kötőjel és zárójel azaz a :-) ...
Miközben a világ a Facebook hashtag-bevezetésével van elfoglalva, idézzük fel, hogy Franciaország miként vélekedik ezzel a kifejezéssel kapcsolatban! A Commission Générale de Terminologie et de Néologisme (termilológiákkal és neologizmusokkal foglalkozó nyelvészeti bizottság) ugyanis a hashtag szót 2013. januárjában nyelvvédelem címszóval tulajdonképpen száműzte a francia nyelvből. A kifejezés helyett a zenei kottákban használatos kettőskereszt jel francia elnevezését, a mot-dièse szót ajánlja. Mivel a hatóság azonban nem tilthat be szavakat, így a közszolgálati médiában és a hivatalos állami csatornákon tűnt el a hashtag szó.
Amikor használjuk az internetet, a weboldalak és az ezeket működtető szolgáltatók minél több adatot és információt szeretnének rólunk kinyerni. A kutakodásuk célja szokásaink, érdeklődési körünk minél szélesebb körű feltérképezése. Számos alkalmazás létezik a látogatói szokások figyelésére, melyek közül az ún. cookie-k (magyarul: sütik) és a webjelzők (web beacon) legnépszerűbbek. Az első sütit Lou Montulli, a Netscape Communications dolgozója használta legelőször.
1999-ben a blog (Scott, 2010) az angol webes napló, azaz „web log” rövidítéseként került a köztudatba Jorn Barger fogalomalkotásának, valamint Peter Merholz rövidítésének (we blog) köszönhetően. A blogok társadalmat és vállalatot befolyásoló szerepére (Barlow, 2007.) azonban először csak a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően figyeltek fel. Ekkor ugyanis az eseményt átélők és civil tudósítók, támadást és a terrorizmus ellen fellépők webnaplói kaptak komoly szerepet. Ezt követően Trentt Lott , az amerikai szenátus tagjaként tett rasszista kijelentései kevertek nagy vihart a blogszférában. A blogbejegyzések az ügyet napirenden tartották, majd a téma hagyományos sajtóban való megjelenésével a szenátusból való ...
"
szezon közeledtével megkezdjük az érdeklődést, hogy hova, merre, s főleg milyen nyári rendezvényekre, fesztiválokra érdemes mennünk. A döntésben nagy segítségre lehetnek a közösségi média felületek, valamint jó barátunk, a Google is. A keresőbe írt szavakat azonban a Google megőrzi, amely a marketingesek számára kiváló szekunder kutatási terepet jelent.
2010. október 5-én az Ajka melletti timföldgyár 9-es és 10-es zagytározójának gátszakadása nyomán kiáramló vörösiszap három települést – Devecsert, Kolontár és Somlóvásárhelyet - öntött el,többen meghaltak, rengetegen megsérültek és életveszélyes állapotba kerültek. Az iszapkatasztrófa kapcsán előbb a történteket próbálta feldolgozni mindenki, majd lassan megkezdődtek a segítségnyújtások: ki élelmiszerrel, ki pénzzel, ki pedig adománygyűjtéssel igyekezett segíteni. Az „Árral szemben” segélykoncert a veszprémi zenekarok hívószavára került megrendezésre október 31-én. A tizenkét órás megakoncerten közel 20 olyan zenekar és énekes lépett fel ingyen,mint például Harcsa Veronika, a 30Y, a Quimby, a Kiscsillag, a Vad ...
A hálózatokon alapuló közösségi média kommunikáció alapját a WOM, azaz a szóbeszéd adja, a szóbeszéd pedig az ún. Hawthorne-effektuson alapszik. Az effektus lényege, hogy a fogyasztó szívesebben és gyakrabban beszél olyan dologról, amelyet kipróbált, vagy átélt. A web2.0 platformok segítségével a szóbeszéd gerjeszthető, növelhető, irányát – tehát azt, hogy a végén pozitív, vagy negatív végeredménye lesz és hogy mennyire torzul az információ - azonban nem lehet befolyásolni. 
Az elmúlt pár napban egy hirdetés ostromol bennünket a Facebook-on, miszerint náluk vásároljunk lájkot! Magyarország első és egyetlen lájkvására (de guglizz rá, mennyi céget találsz még!) valós lájkokat, valós felhasználókat ajánl.