2013-ban írtam a legelső blogbejegyzést arról, hogy miért NEM jó a sok lájk és a sok rajongó (olvasd el itt, vagy itt). Azóta is képviselem ezt az álláspontot - főleg amióta az influencer-éra túlnőtte önmagát és főleg az Instagramon kezdtek el begyűrűzni olyan eszközök és módszerek, amelyek nem csupán a felhasználókat, de a cégeket is megvezetik. Erről bővebben a Nem mind arany, ami fénylik - főleg az Instagramon című cikkemben olvashatsz.

Korábban már írtunk arról is, hogy az Instagram elkezdi kikapcsolni a lájkokat tesztelési jelleggel Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Írországban, Japánban és Barzíliában, de az intézkedés jövő héttől már nem csak teszt jelleggel, hanem Amerikában mindenki számára valósággá válik. Azaz innentől a felhasználók nem látják, hogy az adott posztot hányan kedvelték.

Miért JÓ ez? 

1. Csökkenhet a lájkfüggőség

Pszichológiai kutatások szerint a lájk akkora értékmérővé vált az elmúlt években, hogy a felhasználók komoly pszichikai nyomásként élik meg, ha nem kedvelik elegen a képeiket, s ez önbecsülési zavarokat is okozhat. Leginkább a tinédzser korosztály számára okoz ez nagy problémát, ők ugyanis fogékonyabbak arra, hogy versengjenek egymással, ki a népszerűbb a közösségi médiában. Sokakat teljesen megvisel lelkileg, ha kevesebb követőjük, lájkjuk van és mindez mentális problémákat okozhat náluk.

2. Tisztulhat az influencer-éra

Sok cég az alapján döntött egy-egy influencerrel történő együttműködésről, hogy mennyi lájkot kapnak, azonban nem néztek a valódi számok mögé, azaz, hogy egyáltalán milyen követőkből áll az illető rajongóbázisa, mennyire kompatibilis az adott márka célcsoportjával, imázsával, mennyi a valódi / álprofilos vagy tömegkövető. A számok felülírtak mindent. Bár az összes számadatot a jelenlegi intézkedés nem iktatja ki, talán javítja a cégek mérési-döntési folyamatait.

3. Csökkenhet a cyberbullying

Mivel a népszerűség fokmérőjévé vált főleg a gyerekek, tinédzserek esetében a lájkok száma, sokszor egyrészt törölték azokat a tartalmakat, amelyek kevés lájkot kaptak, de ami rosszabb, gyakran a sikertelen posztok száma miatt cukkolták és bántották egymást. Az EUKids már 2010-es kutatásában leírta, hogy minden 5. gyerek internetes zaklatás áldozata. Ha egy okot kihúzunk a listáról, talán némileg csökkenhet az ilyen jellegű atrocitások száma. Bár a gyerekek leleményesek, valószínűleg utána áttérnek majd a kommentekben történő mérésre...

4. Csökkenhet a "birka-hatás"

Sajnos rengeteg influencernél találkoztunk olyan esettel, hogy a követők anélkül, hogy végiggondolták volna, hogy mit javasol az influencer, vakon teljesítették a kérését. Miért? Mert ha annyi ember megtette, belájkolta, akkor nem mondhat, javasolhat "hülyeséget". És sajnos mégis, erre egy példát említünk, amit a saját bőrünkön tapasztaltunk, ám később az KREATÍV Influ ARANY díját is elhoztuk vele: a Wellamarin Hotel esetét, ahol 2 influencer Insta Stories-ok segítségével 120.000 rajongót felbújtott, hogy tegyék tönkre egy hotel jóhírnevét előbb az Instagramon, majd pedig a Facebookon. Az eset itt olvasható. 

5. A posztoló számára továbbra is látható a lájkszám

A saját feltöltött tartalmaknál ugyanúgy megnézhetik a posztolók a lájkokat, így továbbra is rá lehet hangolódni a rajongóbázis igényeire (már ha szeretné persze a tartalomelőállító), s továbbra is lesz statisztikai segítség, hogy a lássuk, milyen tartalom működik, és milyen nem a felületeinken. 

6. Átalakulhat a mérési piac

Bár ebben a hatásban azért szkeptikus vagyok, de azért mégis bízom benne, hogy elkezdenek a tartalommarketingesek, közösségi média menedzserek és a marketing területén döntőshozók a számok mögé nézni és lájkok mérési modellje helyett inkább a konverzió, az elköteleződés irányába mozdulnak el.

S mit hozhat még a jövő?

Az Instagram után a Facebook is kilátásba helyezte a lájkok és a videómegtekintések számának elrejtését és megkezdték a tesztelést Ausztrália térségében. A videómegtekintések számának elrejtése különösen jót tud tenni a felületeknek, mivel a felhasználók sajnos a videóstatisztikákat az Instagram adatoknál is kevésbé nézik át tűzetesen, s ezzel a YouTube helyett sokszor a Facebook malmára hajtják a vizet - amit pedig pont nem kellene, de erről egy következő blogbejegyzésben írunk majd...

--------------------

A cikk írója Klausz Melinda, a kozossegi-media.com vezetője. 

2006. óta foglalkozik céges közösségi média kommunikációval (igen-igen, az iwiw-en kezdte). 8 közösségi média különböző területeiről szóló szakkönyvet írt, cége a Magyar Marketing Szövetség 6 KKV-Marketing Gyémánt díját, a Turizmus szakma 5 #TSMA  (Tourism Social Media Awards), a KREATÍV Influ Arany és az Internet Hungary Közösségi média játékok szakmai díját kapta meg. Cégeknek átfogó közösségi média kommunikációt végez, illetve posztgarduális képzések és tréningek oktatója.