Miért nem éri meg törölni a közösségi médiában?
2010-ben a Nestlé marketingesei és vezetői arra ébredhettek, hogy a Greenpeace sokkoló reklámfilmet és ehhez kapcsolódó microsite-ot készített az élelmiszercég pálmaolaj-beszerzéséhez kötődő őserdő- és gorillaélőhely-írtásáról.
A probléma megoldásaként a Nestle ugyan felbontotta a szerződést a pálmaolaj-beszállítóval, publikálta is ezt az információt Facebook-oldalán, azonban egy óriási hibát követett el a közösségi platformok korlátozásával: előbb ugyanis levetette a fentebb említett reklámfilmet a Youtube-ról, majd a felhasználók üzeneteit próbálta cenzúrázni a Facebookon.
A hatás nem maradt el: a Greenpeace által visszatöltött videó már pár óra alatt 78.500 nézettséget ért el a Vimeo-n, míg az addigi ...

Biztosan elgondolkodtál már azon, hogy például a Gmail-ben e-mail írása, vagy blogok olvasása közben miért pont azok a hirdetések jelennek, amelyek témában egyeznek az üzeneted vagy a blogbejegyzés tartalmával, vagy az ott felbukkanó szavakkal. De nem csupán itt, hanem online vásárlás során, vagy akár a Facebook-on is tudatosan kapod a hirdetéseket – már ha jó volt a marketinges a hirdetés feladásakor. 
Bár úgy tűnik, az idő igencsak változatos nyarat hoz nekünk, kiránduláshoz tulajdonképpen még tökéletes. Ha meg van az úti cél, már csupán az a kérdés, hogyan hagyjunk jelet magunk után a közösségi médiában nyaralásunk során, vagy éppen azt követően. 
Miközben a világ a Facebook hashtag-bevezetésével van elfoglalva, idézzük fel, hogy Franciaország miként vélekedik ezzel a kifejezéssel kapcsolatban! A Commission Générale de Terminologie et de Néologisme (termilológiákkal és neologizmusokkal foglalkozó nyelvészeti bizottság) ugyanis a hashtag szót 2013. januárjában nyelvvédelem címszóval tulajdonképpen száműzte a francia nyelvből. A kifejezés helyett a zenei kottákban használatos kettőskereszt jel francia elnevezését, a mot-dièse szót ajánlja. Mivel a hatóság azonban nem tilthat be szavakat, így a közszolgálati médiában és a hivatalos állami csatornákon tűnt el a hashtag szó.
Amikor használjuk az internetet, a weboldalak és az ezeket működtető szolgáltatók minél több adatot és információt szeretnének rólunk kinyerni. A kutakodásuk célja szokásaink, érdeklődési körünk minél szélesebb körű feltérképezése. Számos alkalmazás létezik a látogatói szokások figyelésére, melyek közül az ún. cookie-k (magyarul: sütik) és a webjelzők (web beacon) legnépszerűbbek. Az első sütit Lou Montulli, a Netscape Communications dolgozója használta legelőször.
1999-ben a blog (Scott, 2010) az angol webes napló, azaz „web log” rövidítéseként került a köztudatba Jorn Barger fogalomalkotásának, valamint Peter Merholz rövidítésének (we blog) köszönhetően. A blogok társadalmat és vállalatot befolyásoló szerepére (Barlow, 2007.) azonban először csak a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően figyeltek fel. Ekkor ugyanis az eseményt átélők és civil tudósítók, támadást és a terrorizmus ellen fellépők webnaplói kaptak komoly szerepet. Ezt követően Trentt Lott , az amerikai szenátus tagjaként tett rasszista kijelentései kevertek nagy vihart a blogszférában. A blogbejegyzések az ügyet napirenden tartották, majd a téma hagyományos sajtóban való megjelenésével a szenátusból való ...